Fatboy Slim, a polihisztor

Norman Cook az egyik legsokoldalúbb és legelismertebb brit producer és dj az elektronikus zenei szcénában. Talán ő az egyetlen előadó a világon, aki hét különböző néven is felkerült a British Chartsra. Ami biztos, a legismertebb a Fatboy Slim alteregó, amely a múlt év végén elkészítette a Palookaville című albumot.

Fatboy Slim aka Norman Cook 1963-ban látta meg a napvilágot az angliai Bromleyban, de gyermekkorát már Redhill városában töltötte. Iskolába megint máshol, Brightonba járt, ahol lemezeket kezdett pörgetni a város különböző klubjaiban. Zenei sokoldalúságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy régi cimborája, Paul Heaton felkérésére hamarosan a Housemartins zenekar basszusgitárosaként debütált. Ebben a formációban egy évig pengette a húrokat, több dalt a toplistákra segítve.

A kiválás után visszatért Brightonba, majd megalakította a Beats Internationalt. Ebben a felállásban különböző zenekarok művészeit gyűjtötte maga köré. Itt sem bírta sokáig, két album után elhagyta a bandát. Kisebb szünet után csatlakozott Tim Jeffrey és JC Reid mellé a Pizzaman nevű house-acid-csapatba. Velük sem sikerült elkerülnie, hogy három dallal (Trippin' on Sunshine, Sex on the Streets, Happiness) a top-negyvenes listán találja magát. Ezzel párhuzamosan megalapította a Freakpowert, a brit funkzenekar, a Microgroove rézfúvósával, Ashley Slaterrel. 1994-ben ki is adták első albumukat, a Drive Thru Bootyt, két év múlva pedig a következőt.

Forrás: [origo]

Norman minden bizonnyal megunta a sok közösködést másokkal, mert szólókarrierbe kezdett, Fatboy Slim néven. Első albumának a Better Living Through Chemistry címet adta. Ezzel jóformán csak underground-körökben ért el sikereket. A producerkedés mellett elkezdett remixeket is készíteni, például a Beastie Boysnak vagy Wildchildnak. A Cornershop-féle Brimful of Asha remixe heteket töltött a British Chart első helyén. A londoni klubokban, a Sunday Socialban, illetve a Big Kahuna Burgerben játszotta első kislemezét, a Santa Cruzt, és amikor kérdezték, ki készítette a számot, Cook válasza csak egy sunyi mosoly volt. Barátaival később Bringhtonban elindított egy saját klubot, a Big Beat Boutique-ot.

Talán ez adhatta az inspirációt, hogy azonnal elkezdjen dolgozni új lemezén, melyet a következő évben dobott piacra You've Come a Long Way Baby címmel. (Ez egyébként a Virginia Slims cigaretta szlogenje). Ezzel a lemezzel nemzetközi sikereket ért el, meg sem ált a platinalemezig. Az első kislemez, a '98-as nyár slágere, a The Rockafeller Skank mára már bearanyozódott, de a Gangster Trippin és a Praise You is óriási sikereket ért el. Talán emlékszünk még, mennyit játszották a rádiókban és a tévékben, arról nem is beszélve, hogy hány reklámfilm zenéjeként köszönt vissza. Cook számtalan mixlemezt is megjelentetett, beleértve a Radio 1 összeállítását, az Essential Selection 1-t és a sajátját, az On the Floor at the Boutique-ot.

Forrás: [origo]

A következő album 2000-ben jelent meg Halfway Between The Gutter And The Stars címmel, amelyen két dal erejéig közreműködött Macy Gray is. A Weapon of Choice videoklipjéért sikerült egy Grammy-díjat bezsebelni, de az MTV Music Awardson is több jelölést kapott. Két mixalbum következett, a Live on Brighton Beach és a Big Beach Boutique II. Előbbit ráadásul nem is egy klubban, hanem szabadtéren rögzítették. Óriási ingyenes tengerparti buli volt, és annyi ember verődött össze, hogy a rendőröknek le kellett állítani néhány percre a zenét, hogy a dagály elől az emberek beljebb tudjanak húzódni a fövenyen. A rákövetkező évben úgy kinőtte magát a party, hogy szegény Norman kénytelen volt Rio De Janieróban tartani.

Közben készített betétdalt a Tomb Raiderhez, illetve a Penge 2-höz, de még a Moulin Rouge-ban is hallhattuk a zenéjét. Kiadót is alapított Skint néven, világszerte dj-zett, producerkedett (például a Blur Think Tank című albumán, két dal erejéig), és végre elkészítette a legújabb lemezt, a Palookaville-t.

o. zsolt