Lánctalpakon érkezik az új Asian Dub Foundation-lemez

Az emberi és a tánchoz való jogok élharcosa, az Asian Dub Foundation nem tétlenkedett a legutóbbi album és turné óta. Az Enemy of the Enemy sikerét követően február végén jelent meg Tank című új albumuk, a jól bevált vokalisták, mc Aktarvata és Ghetto Priest közreműködésével.

Ázsiai alapok

Az Asian Dub Foundation a Londonban élő ázsiai származású művészi közösség legismertebb breakbeatet, rockot és dubot ötvöző zenekara. Nagy sikerű, 1995-ben megjelent első albumuk, a Facts and Fictions óta szinte töretlen népszerűséggel terjesztik különleges ötvözetű zenéjüket és szövegeikben politikai nézeteiket. És kivételesen nem csak vizet prédikálnak: az alapítók, Pandit G, Sun-J és a később kivált Deeder Zaman emberjogi nézeteiket tettekben is érvényesítik, sőt a londoni szubkultúra tehetséges fiatal művészeit folyamatosan segítik pályájukon.

Tánctalpak

A Tank című új lemez tizenegy számával gyorsan jött a korábbi évek tempójához képest. A nagy sietségben nem született kevésbé jó anyag a vártnál, sőt: ez talán az eddigi legegységesebb ADF-lemez. A divattól eltérően kellemesen puhán szólnak az elektronikus dobalapokra helyezett, kiválóan szerkesztett szintetizátorhangok és hangminták. Remek választás volt a már a Fortress Europe-ban is éneklő Ghetto Priest szerepének növelése - hangszíne és dallamvilága hasonló pluszt ad az ADF-nek, mint a Massive Attacknek Horace Andy jellegzetes hangja.

Láncszemről láncszemre

A korongot az Enemy of the Enemy-hez hasonló, slágergyanús Flyover című szám nyitja, követve az Asian Dub Foundation zúzós hagyományait. A címadó Tank különleges hangulatú vonósaival, jól szerkesztett szövegeivel és kemény ritmikájával (egy hihetetlenül jó cinhanggal a szám közepétől) az album csúcspontja. A harmadik Hope egy kiválóan hangszerelt, pozitív hangvételű dal, melyben nagyobb szerephez jutnak az élő hangszerek és Ghetto Priest klasszikus vokálozása. A kevésbé kiemelkedő Round Up, Oil és Powerlines hármas egy stílusok közötti kalandozás a modern és a klasszikus hangszerelések között, míg a Who Runs the Place és a Take Back the Power a korábbi ADF-klasszikus, a Community Musicre emlékeztető rockos dalok. A Warring Dhol a már korábbi albumokon is elmaradhatatlan indiai ütőshangszerre, a dholra komponált dal - akárcsak az előző albumon szereplő Dhol Rinse; itt is igazi ízelitőt kapunk az indiai táncmuzsikából. Végül a dubos Tomorrow Begins Today és az instrumentális Melody 7 kiváló levezetése az Asian Dub Foundation idei albumának.

"Egy jegy lesz az első sorba!"

Kevés zenekarnak sikerül megújulnia, kiváltképp, ha távozik egy olyan karizmatikus frontember, mint Deeder Zaman. Az Asian Dub Foundation tánctérszakemberei kiválóan teljesítették e feladatot: remekül válaszottak a fiatal mc-generációból, jó érzékkel engedtek teret zenéjükben az elektronikának, és példás zenei alázattal tudtak háttérbe vonulni és teret engedni új zenészeknek. Az eredmény egy kiváló album és egy szűnni nem akaró vágy, hogy ismét láthassuk őket élőben, hogy rommá táncoljuk lábainkat az első sorokban.