Utazás a koponyám körül

A Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztősége zenészeket és dj-ket kért föl, hogy a magyar irodalomból és a rádióarchívumból válogatva, alkossanak hangmontázsokat. A feladatot Naga abszolválta a legsikeresebben, így az ő zenéjével úsztatott dvd kapta a Nemzeti Kulturális Alapprogram Médiaművészeti Kuratóriumának támogatását. A Cinetrippel közös munka, az Utazás a koponyám körül voltaképp elektronikus zenei hangoskönyv, s mint ilyen, eleddig példa nélküli. A népes alkotó- és rendezőgárdával készült műfaj- és stílusszintézis szűk egy órája, minőségben és korszerűségben is nyugodtan az európai élmezőny hasonló kezdeményezései közé sorolható.

Fejér Balázs, azaz dj Naga a kilencvenes évek derekán csöppent bele alkotóként és lemezlovasként az elektronikus zenei folyamba, s trendformáló szettjeivel hamar az élmezőnybe küzdötte magát. Mindeközben számos mellékvágányon indult el, s teszi ezt a mai napig.

Az Utazás a koponyám körül című interaktív dvd-nek természetesen Karinthy Frigyes 1937-es regénye szolgáltatta a szellemi alapot. Az író e nagy hatású és a kor kereteit évtizedekkel meghaladó művében agyműtétét dokumentálja a joyce-i tudatfolyam technikájának sajátos értelmezésével.

A kortárs elektronikus zene hazai művészeinek - Tigrics, Amb, Naga, Ashtring, Fine Cut Bodies - elomló ritmusaira, Latinovits Zoltán szupraszférikus tudatkalandozásai reflektálnak, amint a műtét folyamatát egyszerre külső megfigyelőként és szenvedő alanyként jegyzi föl magának. A regényt természetesen nem lehetett teljes egészében átlényegíteni a dvd-re, így a kiváló forgatókönyv mindenképpen dicséretet érdemel, ahogy az alternatív technikai megoldásokkal mesterien harmonizáló lineáris vezetést mindvégig mederben tartja Latinovits egyszerre blazírt és érzékeny, kitörésektől mentes előadásmódja.

Pillanatra talán felsejlik némi Wenders-párhuzam (Berlin fölött az ég) a monológot illetően, természetesen csupán formai értelemben. A tudat egyre mélyebb rétegeket érintő, tapogatózó elhajlásaira, a zene is a BBC-felvételeken látható rügyfakadás vissza-visszatérő impulzusaira bomlik ki.

A képi világ létrehozásához sikerült megnyerni a honi vj-társadalom krémjét, hét külön alkotócsoport - Souldust, Monkeypresso, Photonshepherds, Bordos Artworks, Optimal, Fluid, Laki Lu Spacedevil - közreműködésével, akik a zene által felrajzolt állomásokat szinkronizálják lehetséges asszociáció-halmazokként. Digitális nonfiguratív minimáleffektektől a legbonyolultabb formavilágig, gyakorlatilag minden szinttel kapcsolatba kerülhetünk, a mélységbe vezető struktúrának köszönhetően, ismétléseken keresztül, finomhangolással kalauzolva a külső ingereket folyamatosan háttérbe szorító szórványemlékek birodalmába.

Az alkotók a befogadás kritériumaként fotelkomfortot és levitációra alkalmas lelkiállapotot írtak elő, ami helyénvaló és jogos követelés az efféle meditatív vadászatok során, ám a február közepén, a Millenáris-Fogadóban, élőben bemutatott anyagot pisszenés nélkül ülte végig a mintegy ötvenfős publikum, ezért az optimális befogadás valós kritériumaként nem mulaszthatjuk el megemlíteni a vászon és a plazmatévék precízen felhelyezett szextettjét és a sötétbe burkolózó, vezérlő művészeket.

A jövőt illetően pedig mindössze óhajunkat és reményünket fejezhetjük ki, hogy a kezdeményezés újabb ötleteket hoz tető alá, s hasonlóan komoly támogatók részvételével lehetőség nyílik egy kortárs irodalmi alkotáson alapuló, összművészeti produkcióra.

Gtammuz