Utazás a koponyám körül

A Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztősége zenészeket és dj-ket kért föl, hogy a magyar irodalomból és a rádióarchívumból válogatva, alkossanak hangmontázsokat. A feladatot Naga abszolválta a legsikeresebben, így az ő zenéjével úsztatott dvd kapta a Nemzeti Kulturális Alapprogram Médiaművészeti Kuratóriumának támogatását. A Cinetrippel közös munka, az Utazás a koponyám körül voltaképp elektronikus zenei hangoskönyv, s mint ilyen, eleddig példa nélküli. A népes alkotó- és rendezőgárdával készült műfaj- és stílusszintézis szűk egy órája, minőségben és korszerűségben is nyugodtan az európai élmezőny hasonló kezdeményezései közé sorolható.

Vágóként, vj-ként és rendezőként is részt vettél a dvd-ben készítésében. Mit gondolsz a végeredményről?
Laki: Valószínűleg újrakeverném. Ami viszont sokkal fontosabb, hogy ez az első ilyen típusú megjelenés a világon. Talán kicsit későn is jött, mert a magyar vj-k ugyan világszínvonalon dolgoznak, itthon szinte egyáltalán nincsenek reprezentálva. Amikor közösen megnyertük a pályázatot, arra gondoltunk, miért ne nyithatnánk mások felé is. Ezért hívtunk meg ennyi csapatot. Ez csak abban nyomta rá a bélyegét a munkára, hogy dramaturgiailag lehetett volna erősebb a dolog, mert a blokkok összhangja néhol nem jó, és sok érdekes ötlet nem tudott teljesen kifutni.

Külföldön terjesztitek?
Naga: Mindenképp megkíséreljük. De alapvetően nem volt cél, hogy hatalmas példányszámot érjünk el. Engem is meglep, hogy úgy viszik, mint a cukrot. Kicsit üröm az örömben, hogy nem a tökéletes verzió van ráégetve a korongra. Nem is volt tervbe véve, hogy kiadjuk az elkészült anyagot. Ez nem is volt benne a pályázatban, csak úgy gazdálkodtunk, hogy ha már ennyit dolgoztunk vele és összejött, akkor adjuk is ki.

A zenei anyagért, illetve a hangjátékért felelős dj-nek hogy tetszik a végeredmény?

Naga: Sokkal több idő kellett volna a pontosabb munkához. A koncepció az volt, hogy kerüljük a hierarchikus szerkesztést, hogy egy kollektíva csináljon valamit. Aztán mégis kiderült, hogy bele kell nyúlni itt-ott, amit viszont nem mindenki vesz jónéven. De biztos, hogy lesz még egy pergőbb és egységesebb verzió. Több csapat volt, amely jobban lekövette a narratívát, mesélt, más pedig absztrakt formákat követett, ami nem lett volna baj, csak ez így nehezen állt össze egy kerek egésszé. Szerintem azok a részek működnek igazán, melyek már-már videoklipszerűek és egyben asszociációs játékok is.

Terveztek folytatást?
Naga: Még ez sincs kész igazán, ezt szeretnénk először befejezni. Kár volna elintézni annyival, hogy megjelent és ennyi. Egy feszesebb verziót szeretnénk összevágni belőle, olyat, amivel akár fesztiválokra vagy mozikba is el lehet menni. A gond az, hogy a téma kicsit komor és komoly. Ettől mindenki valahogy megretten. Amikor elkövetkezett a bemutató, sokan azzal jöttek, hogy legyen ez egy revü, hogy legyen vicces. Én meg amellett érveltem, hogy nem kell feltétlenül beszarni attól, ha valami nagyon komoly és esetleg van igazi tartalma is. A történetben egy ember majdnem meghal, az ő belső, tudati utazását próbáljuk megjeleníteni. Ennek nem kell feltétlenül happynek és túlzsúfoltnak lennie. Nekem például sokkal minimalistább ötleteim voltak az elején. Szerettem volna a klasszikus ambient világához visszakanyarodni, és ezt következetesen végigvinni.

Általános tapasztalatok?
Naga: Itthon elég szerencsétlen helyre került az elektronikus zene. Nyugat-Európában ez egy nagyon komoly kulturális exportcikk. A producer, a dj megfogható identitás abban a közegben. Nálunk ez egy gyanús, drogos világ. Ez a dvd azért olyan izgalmas, mert az egész elektronikus zenei halmazt átdobta irodalmi, magaskulturális közegbe. Végre rá lehetett mutatni, hogy itt tényleg értékek bújnak meg.

Forrás: Freee Magazin / Rácz Ferenc