Az első, eredeti Tresor 1991-ben nyitotta meg kapuit egy régi kelet-berlini raktárépület pincéjében. A klub sivár, ipari, mondhatni apokaliptikus atmoszférája hatalmas hatással volt a műfaj összes többi német klubjára is. (Dekorációként például többszáz csomagmegőrző szekrény sorakozott a csupasz betonfalak mentén.)
Legendás partyjai mellett a klub és a Tresor-csapat leginkább azzal szerzett magának világhírt a kilencvenes években, hogy élő kapocsként működött a kemény technohangzásokat produkáló detroiti és európai elektronika között. A Tresorban léptek fel először Európában olyan technoúttörők, mint Juan Atkins vagy Jeff Mills. Az ugyanezen a néven később alapított kiadó is hasonló nevekkel fémjelezve adta ki lemezeit: náluk debütált például Robert Hood és az Underground Resistance.
Az eredeti klub a frissen újraegyesített Berlin közepén állt, nyitása után egy csapásra a techno legfelkapottabb központjává változtatta a környéket. A Potsdamer Platz azonban kis idő múlva nemcsak az éjszaka, de az üzleti élet királyait is idecsalogatta: Berlin legújabb üzleti negyedének terve miatt a Tresor tavaly áprilisban kénytelen volt bezárni kapuit. (Az épületet jelenleg is árulják, az ingatlanforgalmazó cég reményei szerint több százmillió eurót fognak fizetni érte.)
Az "Óhaza" az utolsó buli előtt
Mielőtt végleg bezárt volna, tavaly áprilisban néhány nap alatt rengeteg világsztár megfordult a Tresorban: zenélt itt egy utolsót Richie Hawtin, a Der Dritte Raum, Dr. Motte, Ricardo Villalobos, Josh Wink, Paul van Dyk, Joey Beltram és még sokan mások.
A Tresor-csapat azóta száműzetésben tevékenykedik: a Maria am Ufer nevű klubban tartja "Tresor in Exile" rendezvényeit - egyelőre úgy néz ki, a júliusi Love Parade hagyományos Tresor-afterjét is. A száműzetés azonban hamarosan véget ér. Hogy pontosan hol, milyen körülmények között, és mikor nyílik az új Tresor, arról még a nyáron pontos részleteket ígérnek.