Újra Voom Voom! - Kruder is összeszedte magát

Az egy ideje külön utakon járó Kruder&Dorfmeister duó egyik fele sem unatkozik. Richard Dorfmeister Toscája már jelentkezett idén egy remixlemezzel, ráadásul a művész nemrég a Madrid de Los Austriasszal is teniszezett egy hatalmasat. A sor Peter Kruden volt, és a Fauna Flash kettőssel felélesztette a 2003-ban hibernált Voom Voom projektjét.

A Peng Peng névre keresztelt album igazi különlegesség. Egyrészt az elkövetők személye, másrészt a módszerük teszi azzá: az egész lemezt együtt, közösen rakta össze a formáció. Nem voltak hajlandóak a világhálón keresztül küldözgetni a részleteket egymásnak, amint az manapság szokás, inkább mindig összegyűltek, hogy csapatként dolgozzanak. Saját elmondásuk szerint nagyon jól érezték magukat ezalatt, és bár a korong hangzása sok esetben elég komolyra sikeredett, ők mégis könnyed, vicces gyűjteménynek tartják.

A promóciós használatra kiadott cédén tizenegy felvétel hallható, a hivatalos weboldal állítása szerint viszont a bolti verzión eggyel több kapott helyet. Szinte mindegyik kötődik valamennyire a house-hoz, a köztük lévő különbség a többi stíluselem mennyiségében rejlik.

Van itt korai house, elektrós lépegetés, acides dobolás, illetve némi "progresszív magamutogatás" is, helyenként pedig mindez némi futurejazz-zel vegyül, a záró ambientes szakaszról nem is beszélve.

Egy dolog azonban közös mindegyik számban, és ez adja Kruderék agyszüleményének nem specialitását. Az összes hanganyag erősen kötődik a múlt évtizedhez, szinte körbejárják a kilencvenes évek fejlődő house-ának minden fontos állomását. A Peng Peng így egy retrolemez, s ilyet eddig nem sokan készítettek a német-osztrák tengelyen, így már csak ezért is komolyabb figyelmet illik neki szentelni.

Energikus bevezetéssel indul a történelemóra. A Baby című szám az egyetlen nem friss anyag a korongról; az alkotók 2003-ban ezzel a munkával jegelték le három évre a kollaborációt. A gyorsan ismétlődő beathalmazt heves, szenvedélyes dobolás kíséri végig, és valahol a harmadik perc után bekapcsolódik egy számítógéppel eltorzított, kissé funkys vokál is, az összhatás pedig akár azonnal táncra ösztönözheti a hallgatót.

Fauna Flash

Az ezt követő Roger már a múlt évtized kezdetét idézi fel, tempóját tekintve sokkal lassabb az első zenénél, és a vokállal egy idejét múlt, bádogdobozra hasonlító diszkórobotot poroltak le a szerzők.