Kiütött beütők - vasárnapi party-Sziget

Parádésan, Gentlemannel kezdett a Nagyszínpad szombat este, akárcsak a Medúza, ahol akkora buli kerekedett, hogy még sötétedés előtt kifütyülték a kidobókat, azaz a beütőket.

Először vasárnap jutunk ki délután a Szigetre: nem is akármire, a német reggae-sztár, Gentleman és zenekara fellépésére igyekszünk (pár hónapja jöttek az A38-ra, akkor például napokkal a koncert előtt elfogytak a jegyek). A német sapkás raszta olyan bulit csapat a lassan kibukó napsütésben, hogy arra még a kopaszok is cigipapírt kajtatnak.

Gentleman autentikus dancehall-király, minden kellékkel. Igaz, német a lelkem, de ki törődik ma már ezzel. Zenekara együtt él vele és rajta keresztül a közönséggel. A rootsos kezdésből lassan (gyorsan!) feszes, pergős dancehallokba fordulunk, ahova nézünk, húszcentis spanglik kavarognak a tömegben.

A legvégén előkerülnek a komolyabb gitártémák, sőt azon kapjuk magunkat, hogy feltett kézzel, szarvat mutató ujjal csápolunk a heavy-heavy-heavymetálra. Közben beugrál a színpadra egy kissé pocakos, szőke kisgyerek, ki tudja, honnan került oda, Gentleman is meglepődik, de megörül az új generációs rasztafárinak.

A koncert utáni vidám kóválygásban belebotlunk a Wan2-sátorba, ahol épp az Irie Maffia csapat kezd, de ezt elégedetten kocsmázva hallgatjuk végig. Majd a Volt-terasz felé vesszük az irányt, ahol a kiírás szerint Mango és Sena csinálja a felhajtást.

Útközben összefutunk ismerősökkel, akik arról tájékoztatnak, hogy szerintük Mango most nemhogy zenélni, de talán menni se nagyon tud már. De mi kitartunk, amit Robbie Williams új, szinte már minimálelektrósan pöttyögő slágerével jutalmaznak a helyszínen. Ha táncolnánk a pulton, ingyensört is kaphatnánk, sőt ha szépen riszálnánk a seggünket, még londoni utat is nyerhetnénk.

Sokat nem recsegünk itt, nekilódulunk inkább a partyterületnek. A Medúzában hatalmas a buli, éppen egy bevadult, szakadt pólós arc ugrál a színpadon, teljesen kattant, lassan mindenki körbeállja. Az inkalosok is megérkeznek, pedig az égvilágon senkinek sem árt, csak bulizik vehemensen, produkálja magát.

A nép kifütyüli a biztonságiakat, aztán meg ki is röhögi ostoba túlbuzgóságukat, de mikor a szakadt pólós arc kiszalad a helyszínről, a meggyalázott beütők utána szaladnak, hogy nyílt téren, a fenyegető táncolóktól messze verjék meg őt. Szerencsére a kattant gyerek berohan az Afrika-faluba, ahol megint csak nem merik bántani.

Aztán mi is kikóválygunk, teszünk egy kört, majd a Wan2-sátornál kötünk ki, ahol párórás traccspartit tudunk már csak tartani, például francia hiphopos körítéssel. Korán, legalábbis az eddigiekhez képest, hazaindulunk, a végén még meg kell küzdenünk néhány betáncolt arccal, de erőfeszítéseinket siker koronázza.

Zubor Tamás