Könnyű kaland egy vonatfestő dj-csillaggal

Se diploma, se oklevél nem kell ahhoz, hogy a város a művedet szemlélhesse: a street arthoz bárki csatlakozhat, az elkövetők köztünk járnak. Néha nem is gondolnánk, kik állnak a festékszóró túlsó oldalán. A Freee magazin egy graffitiző lemezlovas szavait jegyezte le.

- Brent fellépése után odamentem hozzá, elmagyaráztam neki, ki vagyok, mivégre szólítottam meg - azonnal felcsillant a szeme. Nagyon közvetlen és lelkes volt, mesélt korábbi budapesti élményeiről, amikor szintén zenélt és festett is. Pár óra múlva a megbeszélt időben és helyen ismét találkoztunk, majd elmentünk ahhoz a yardhoz, ahol csapattársaimmal mi is gyakran készítjük rajzainkat.

- A helyszín nyugodt volt, űgy tűnt, nem leselkedik ránk semmilyen veszély, úgy, mint vasútőr, polgárőr, eltévedt kutyasétáltató vagy lelkes nyugdíjas, aki minden neszre felkapja a fejét, és azonnal tárcsázza a százhetet. Bemásztunk a kerítésen, arcunkat eltakartuk sállal, kesztyűket húztunk, hogy ne legyen festékes a kezünk, és ráhelyeztük a szórófejeket a kannákra. Még egyszer utoljára terepszemlét tartottunk, majd síri csendben lerohantuk a kiszemelt vonatot.

- Az akcióra nem szánhattunk húsz percnél többet, hiszen bizonyos időközönként körbesétálják a vagonokat a biztonsági őrök. Mind a ketten a csapatunk nevét festettük ki, ilyenkor ugyanis a csapat hírnevének a terjesztése a legfőbb cél. Mielőtt elhagytuk volna a helyszínt, készítettünk pár fotót a friss rajzokról - minden művünket dokumentáljuk.

- Miután elváltunk, Brent még kiment a közeli pályaudvarra, hogy forgalomban is megnézze közös alkotásunkat. Este még egyszer összefutottunk, Brent megköszönte a közös graffitis akciót, majd elbúcsúztunk egymástól, abban a reményben, hogy hamarosan újra ellátogat hozzánk, és ismét részesei leszünk egy hasonló közös történetnek.

Freee magazin