Évi több mint 120 fellépéssel Hernán Cattáneo kétségtelenül a világ egyik legelfoglaltabb dj-je - végre egy house-sztár, aki nem az angol élmezőny küldötte. A Buenos Airesben felnőtt Hernánt kerek 20 évvel ezelőtt fertőzte meg a chicago house, és azóta - argentin létére - az amerikai klasszikus house és az európai elektronikus zene ötvözőjeként ismerik.
Az argentin fővárosban eltöltött gyerekkora során Hernan olyan europopbandák felvételeit hallgatta, mint a Simply Red és a Level 242, míg 1987-ben egy barátja a chicagói house friss, addig ismeretlen hangzásával teli lemezekkel tért hazaa New York-i Vinylmania lemezboltból.
Röviddel ezután Hernan rezidens lett egy kis Buenos Aires-i klubban, ahonnan egyre sűrűbben hívták játszani Dél-Amerika egyéb városaiba. Tehetségét hamar felismerték, 1996-ban az ő nevével fémjelezve indult el a Clubland nevezetű szombati partysorozat, amely két év alatt Argentína legjobb klubestjévé nőtte ki magát.
Az európai trendirányítók közül annak idején a prominens londoni Cream figyelt fel először emberünk tehetségére. A következő maga Paul Oakenfold volt, akit oly mértékben elragadott az akkor még zöldfülűnek számító Hernán progresszivitása, hogy nyomban elhívta magával egy európai turnéra, majd leszerződtette a Perfectóhoz.
Hamarosan minden világszerte ismert klubest magának követelte, Cream-estek házigazdája lett Liverpoolban és Ibizán, ahol a Perfecto rendezvényeinek is állandó fellépője volt, közben pedig természetesen bejárta a világot, Izlandtól Szingapúrig.
Sorolhatnánk fellépéseinek helyszíneit, de talán elég, ha a legnevesebbet említjük. Cattáneo ugyanis zenélt már a világ legnagyobb elektronikus zenei megmozdulásán, a Nevadában tartott Burning Man fesztiválon.
2001-ben már több tízezres tömegek előtt sem jött zavarba, a Buenos Aires-i Creamfields és az angol Homelands közönségének is szerzett néhány emlékezetes órát. A Deep Funk nevű saját szerzemény és az évközi sikerek a DJ Mag címlapjára repítették, szeptemberben a Pacha Ibiza Awardson pedig megkapta a legjobb új dj címét. 2003-ra a Dj Mag éves szavazásán a 22. helyig jutott.
Steve Porter ezzel szemben egy fiatal generáció képviselője, bár olyan szakmai múlttal bír, amit sokan megirigyelnének még a szakma öregjei közül is. Hamar befutott az Államokban, majd a Fade Records jóvoltából Európában is.
Amint ismert lett, nem ült rá a babérjaira, hanem hatalmas mennyiségű stúdiómunkát végzett el, immár két epizódot felmutató, Porterhouse című munkáját az egyik legimpozánsabb elektronikus zenei remekműként tisztelik.