Horrorzene, zsidó misztika és India

Xenomorph darkpsy-a érkezik november 3-án a K2-be. A zsidó és egyéb miszticizmussal átitatott zene most éli reneszánszát. A Psylife.net cikke.

Hallowen Partyt tartanak a K2-ben november 3-án, szombaton. A Xenomorph élő produkciója mellett Jirzij, Paja, Obi és a Para Halu játszik a nagyteremben, a kisebbikben pedig többek között Ninth, Sis, Tsubi, Ankin, Psych3rb, Neurokaos, Kemo, Tulip és D4M4G3 kelt meglehetősen sötét hangulatot.

Az idővel Xenomorphként inkarnálódott berlini Mark Petrick az 1980-as években a mainstream new wave kései hullámával kezdte az ipart, 1987-től basszusgitáros volt egy zenekarban (Fog-Drowning) amely egyre inkább a dark-gothic vonal felé mozdult el. Példaképei közt ott voltak a stílus nagy nevei, így a Christian Death és a Cure.

Ha már az idoloknál tartunk: nem voltak rá hatás nélkül az akkoriban fénykorát élő electric body music fő képviselői, jelesül a Front 242, a Skinny Puppy, a Front Line Assembly, a Clock DVA, a kollektivista-indusztrialista Einstürzende Neubauten, a Test Department, vagy a náci-kommunista frazeológiát, jelképtárat ijesztő hatásfokon alkalmazó Laibach sem.

A szürreális költőiségen túl hatott rá a keményebb vonal: Obituary, Fear Factory és az egész death metal. Mark P. az electric-body igézetében alapította saját zenekarát, a Terminal Warfare-t (1990), melynek amolyan zenei mindenese volt. Mellette pedig a talán még sötétebb hangzásokkal operáló, immár az elektronikus pályán tevékenykedő Whipped of Trench billentyűse.

A technó, amellyel ugyancsak a 90-es évek elején, a berlini illegális partykon került kapcsolatba, nem különösebben ragadta meg. Változatosabb, melodikusabb jellegével inkább az akkor kibontakozó trance és hardtrance nyújtotta a továbblépés egyéniségéhez illő lehetőségét. Saját projektjeként, az új hangzással kísérletezve, ekkor - 1993-ban - hozta létre a Xenomorphot.

Goa Gilnek köszönhetően egyéni elképzeléseinek kibontakoztatásához a goa/psytrance elementáris kifejezésmódja nyújtott segítséget. (Az irányzatot egyébként az electric body szerves folytatásának tekintette. Nem véletlenül: az első igazi goaszerzeménynek történetesen a Front 242 munkáját tartják, amely csapat a későbbiekben is kapcsolatban maradtak a psy-vonallal. Egy-egy remix erejéig együttműködött, például, a Juno Reactorral is).

1995-ben Mark kialakította azt a koncepciót, amely szellemiségében megalapozta a Xenomorph egész későbbi munkásságát. Ez pedig - talán nem meglepetés - nem más, mint a végzetszerűség, az elmúlás, összességében a sötétség birodalmának megidézése a zene nyelvén. Még meredekebben fogalmaz ő maga, amikor egyik első sikerét, a Obscure Spectre-t mint a gonosz lényének megtestesülését aposztrofálja.

A Xenomorph egészen az utóbbi időkig főképp a Koyote Recordsszal dolgozott, itt jelentek meg az első felvételei: Apocalyptic Ritual, Horror-Trip EP, Carnage Vision, Obscure Spectre,Telepathic és a debütáló album, a Cassandra Nightmares.

Mindeközben 1996-tól számos partyn játszott Németországban mint dj Charon, időről időre elég hitelesen utaztatta a hallgatóságot az alvilági Styx vizén. Dolgozott egy olyan projekten is (Lunatic Sheik), amelyben a keleties hangzással kísérletezett.

A Cassandra Nightmares világszerte sikeresnek bizonyult, mégis viszonylag hosszú ideig csak válogatásalbumokon lehetett a Xenomorph-fal találkozni (Schaffel, Acidance, ZoomShot). A Koyote Bluetooth című albumán (2001) szereplő track címe (Malkuth Temple) a zsidó misztika iránti fokozott érdeklődésre engedett következtetni.

A 2003-ra elkészült Qlippoth egységes sztorija a Kabbala felől közelíti meg a hagyományos Xenomorph-témákat, és követi végig mindazoknak a szellemi erőknek a működését, amelyek a teremtésen kívül, vagy éppen azt tagadva léteznek. Talán nem is olyan meglepő, hogy Goa Gil a Mushroom kérésére készített Evergreen Top 10-ébe egy Xenomorph-szerzeményt is beválogatott.

Davidvincent / Psylife.net