Elvileg mindenki tudja, ki az a Matteo di Loopus in Fabula. Nem új motoros, bár stílszerűbb lenne a "régi mopedes" kifejezés, hiszen olasz, és az Etnica mellett az első ottani goás.
Eleinte nagyon "szeleburdi" psytrance-t nyomott, már akkor is funkys, inkább a perifériára szoruló, szélsőséges ötleteket valóra váltó művészként.
Először dzsesszzenekarban szaxofonozott, miközben az egyetemen filozófiát hallgatott; a kettő bőven elég volt ahhoz, hogy annak a pszichedelikus műfajnak az úttörőjévé váljon, amit ma suomi saundinak hívunk. (A kifejezést általában a finn zenére használják, de jelen esetben a finn psytrance-ről van szó, amit akkoriban, a kilencvenes években foresttrance-nek hívtak; ma már egyébként a foresttrance-t mondják teljesen másra).
Mára kissé lenyugodva, az egészből szinte csak a funkyt megtartva nagyjából progsuomi zenét produkál, gyűjt és játszik, olyan helyeken például, mint a Rainbow Serpent (Ausztrália nagy januári fesztiválja, a kontinensország legnagyobb psychoeseménye, mely a portugál Boom és a brazil Universo Paralello vetélytársa lehetne, ha Ausztrália nem lenne mindentől olyan messze).
Persze a XXI. században már nincs olyan messze egymástól Ausztrália és Finnország, tekintve például a Psy-Harmonics (ausztrál) és az Exogenic (finn) kiadók egyedi zenei rokonságát, ami igen laza pórázra engedett művészi tevékenységre engednek következtetni, és azon a messzi ponton találkoznak is. Ebbe a csinos flörtbe kontárkodik bele az olasz Matteo, aki folyton utazik, játszik, kollaborál, fejleszti a stílust.
Ha kíváncsi vagy, hogyan értékeli a Psylife a számokat itt elolvashatod.
Loopus in Fabula a T.A.Z. fesztiválon