Meztelenül előadott klip, botrányok és az MTV bojkottjai kísérik a kaliforniai banda útját, de rajongóik inkább hipnotikus zenéjük és művészi gesztusaik miatt szeretik a Toolt: szinte vallást teremtettek a zenéjéből, és spirituális szeánsszá alakították koncertjeiket. Az idei Sziget egyik legkülönlegesebb élményét nyújthatják azoknak is, akik nem feltétlenül vannak oda a rockért: multiművészeti rock show-juk olyan esemény lesz, amelyre hazánkban még nem nagyon volt példa.
Az ominózus meztelen videóklip: Hush (rendezte: Ken Andrews) |
Zenei stílusukat nehéz feladatmeghatározni , hiszen ebben még talán a tagok (Maynard James Keenan énekes, Adam Jones gitáros, Paul d'Amour basszusgitáros és Danny Carey dobos) maguk sem tudnának teljesen megegyező álláspontra jutni. Leggyakrabban nem is a ritmika, a hangszerek vagy a dallamok alapján szokás behatárolni a Toolt, sokkal inkább maga a jelenség, az egész zene esszenciája nyomán lehet ráhúzni a neoprogesszív vagy art rock (esetleg a keménység szubjektív megítélése függvényében a rock szót metálra cserélve) jelzőket. De a Tool nem egyszerűen egy zenekar, és nem csupán a zene az, ami meghatározza az értékét, hanem egy koncept, összművészeti projekt, amiben rengeteg minden foglaltatik.
Ők négyen |
A Tool-jelenséget számos más művészeti ág és azok igen jeles képviselői teszik teljessé, amitől az egész egy olyan élménnyé válik, ami már magyarázatot adhat arra, hogy miért ragad magával annyi embert világszerte ez a zenekar és miért van ilyen erős rajongói bázisa. Koncepciózus, és szinte mindig botrányt kavaró videóklipek, különleges CD-borítók, látványos show-elemek, spirituális, hipnotikus, sőt gyakran nehezen érthető szövegek - ezek mind együtt alkotják meg a Tool-mítoszt, amelybe most hétfőn mi is élőben belekóstolhatunk.
Tovább...