Ha máshonnan nem, a Sláger rádióból ismerjük az olaszok líraian rekedtes hangú Stingjét, Zucchero Senza Una Donna című, Paul Younggal közösen előadott duettje duettjét sűrűn hallani azon a frekvencián. Egy cseppet karcosabb, mint Ramazotti, de érzelmesebb, mint Jovanotti: az eredetileg Adelmo Fornaciari néven született borzas-szakállas énekes sokat köszönhet amerikai éveinek, amikor a soulban és bluesban testet öltő déli melankólia megtermékenyítette az olasz zenei világát. Amerikából hazatérve, 1988-ban dobbantott nagyot Blue's című albumával, amelyen a fenti szám eredeti szólóváltozata is megtalálható.
Ennek a lemeznek a turnéján már Joe Cockerral és Ray Charlesszal osztotta meg a színpadot, a következő albumon, az Oro incenso e birrá-n pedig közre is működnek neves kollégák, például Eric Clapton vagy a blues-énekes Rufus Thomas. Ezt a lemezt is áthatja az amerikai Dél hangulata, elég annyit mondanunk, egy memphisi stúdióban vették föl az anyagot, az inspiráció meg is tette hatását, ez lett Zucchero azóta is legsikeresebb stúdióalbuma. Ezt követte a Senza Una Donna (Without a Woman) című kislemez a Paul Young-duettal, amellyel végleg beemelkedett a rekedt hangú, érzelmes macsók nemzetközi mezőnyébe Joe Cocker, Sting, Bryan Adams, Eric Clapton mellé., innentől kezdve fix helye volt Live8-koncerten vagy a Carnegie Hallban. (Még a Freddy Mercury emlékkoncerten is énekelt egy emlékezeteset.) A mostani turné az All The Best című válogatásalbumot népszerűsíti, vagyis a harminc évtizednyi életmű legjobbjait hallgathatja a Petőfi Csarnok közönsége.