A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
1
HUNMagyarország
09:00KézilabdaBrazília-Magyarország
HUNPongrácz Bence
10:30CselgáncsIsmael Alhassane-Bence Pongracz
HUNPásztor Flóra
10:55VívásFlora Pasztor-Jacqueline Dubrovich
HUNAndrásfi Tibor
12:50VívásRuben Limardo-Tibor Andrasfi
HUNFucsovics Márton
13:30TeniszMarton Fucsovics-Rafael Nadal
HUNMarozsán Fábián
15:00TeniszFabian Marozsan-Ugo Humbert
HUNHámori Luca
17:22ÖkölvívásGrainne Walsh-Ana Hamori
HUNMagyarország
19:30VízilabdaFranciaország-Magyarország
NyílNyíl

Cseresznyevirág-ünnep a Füvészkertben

Vágólapra másolva!
PIKNIK
Vágólapra másolva!

Szombaton és vasárnap külön programokkal várja az ELTE botanikus kertje azokat, akik a japán hanami szokásához hasonlóan virágba borult cseresznyefák alatt szeretnének piknikezni a hétvégén. A távol-keleti ország egyik legszebb ünnepe a cseresznyevirág-ünnep, amikor családok, munkatársak kerekednek föl, hogy a fák alá telepedve a pokrócra terített lakoma fölött nézzék, ahogy a levegőben szálldosnak a leheletfinom virágszirmok. Ezt a szép szokást hanaminak hívják, a cseresznyefát pedig sakurának (a gyümölcsöt más fáról szedik, annak neve sakuranbo). Biztos sok olvasó majd megpusztult, hogy megtudja, miért pont a cseresznyefát tisztelik ennyire a japánok, és miért nő belőle arrafelé annyi. A mi oldalunkat is fúrta a kíváncsiság. Arra gyanakodtunk, hogy emberi furfang telepített a szigetországba olyan sok cseresznyefát (mint ahogy az Alföldre azért vittek akácot, hogy az megfogja a homoki talajt), esetleg a klíma teszi lehetővé, hogy burjánozzon a fajta. De nem! Utánajártunk, a sakura őshonos Japánban, már a nyolcadik században (!) nagy divat volt úri kertekbe cseresznyét ültetni. A szépséget, a szerelmet, a női princípiumot és az életet jelképezte számukra. A hanami szokását viszont már a kínaiaktól vették át a trendkövető japánok (a Tang-dinasztia idejében történt ez); igaz, Kínában egy másik fafajtát néztek megigézve az emberek (egy ringlószerű ázsiai gyümölcs fáját), de a japánok azt gondolták, a cseresznye szebb, így ők azt csodálták. Ahogyan az lenni szokott, először csak a császári udvarban dívott a virágbámulás szokása, majd átterjedt a divat a szamurájok kertjeibe, végül lassan a köznép is magáévá tette. Tokugawa Yoshimune sógun a XVII. században sokat tett a szokás elterjedéséért: elképesztő mennyiségű cseresznyefát ültetett szerte az országban.

Forrás: [origo]

Magyarországon is jó sok cseresznyefát láthatunk; a kirándulóknak a Szolnok mellett fekvő Nagykörű meglátogatását ajánljuk, itt található ugyanis az ország legnagyobb (kétszáz hektáros!) cseresznyéskertje. A Füvészkertben nincs ennyi virágzó cseresznyefa, viszont gyorsabban elérhető: az Orczy-kert tövében japán teaházzal, gó-tanítással, anime-vetítéssel, origami-kiállítással várnak mindenkit a sakura-ünnepre. Ha a kertedben van cseresznyefa, oda is lecsüccsenhetsz egy pokrócra, itt van egy praktikus tanácsadó, ami útbaigazít, mi teszi az ücsörgést japán hanamivá.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!