Az idén kevesebb lesz a vidámság a VII. Nyári Zsidó Fesztiválon - a holokauszt 60. évfordulójáról emlékeznek meg. 120 ezer látogatóra számítanak a rendezők, tavaly nem kevesebb, mint 100 ezren jöttek - rengeteg külföldi is váltott jegyet a színvonalas műsorokra. Nemcsak Budapest, hanem hét vidéki város utcáin is kavarog majd az érdeklődök nem kis tömege. A nagy érdeklődésre való tekintettel nem ajánlatos a jegyvásárlást az utolsó napra hagyni, mivel könnyen hoppon maradhatunk: a késői jegyvásárlónak meg kell elégednie az utolsó sorba kapott helyjeggyel (ahonnan valószínűleg nem látható a színpad), vagy be kell érnie barátai élménybeszámolóival. De nézzük meg, mi vonzza ide nyár végén az érdeklődők nem kis tömegét. A fesztivál sokszínű programajánló-palettáját mustrálva nem nehéz kitalálni a választ.
A fesztivált augusztus 28-án az Ankor Jeruzsálemi Gyermekkórus és Kincses Veronika koncertje nyitja meg, és felhangzik Wolf Péter Öröm és bánat - concertino Elie Wiesel tiszteletére című szerzeménye. Másnap Haydn Teremtés oratóriuma szólal meg a zsinagógában, ahol később fellép az Amadinda Ütőegyüttes, és sor kerül klezmer- és kántor-koncertre is. A fesztivál kiemelkedő eseménye Varnus Xavér hangversenye: a zsinagóga nagyorgonáján Beethoven IX. szimfóniáját adja elő augusztus utolsó estéjén.
A Nyári Zsidó Fesztivál egyik különlegessége lesz A zsidónő című opera, amelyet legutóbb 1937-ben adtak elő Magyarországon. Jacques Fromental Halévy operáját, amely a másság gyűlöletéről, elsősorban a zsidósággal szembeni gyűlöletről szól és zsidó mártíromsággal végződik, szeptember 2-án mutatják be a Dohány utcai zsinagógában. Az ötfelvonásos opera, melynek ősbemutatója 1835-ben volt Párizsban, most koncertszerű előadásban láthatja a közönség.
A legjobb operák közt számon tartott mű az 1930-as évek borzalmai miatt lekerült a műsorról, és a feledés homályába merült, ám napjainkban újra reneszánszát éli szerte a világon: a tel-avivi, a bécsi dalszínházak után Budapesten is felcsendülnek az Halévy-opera csodás dallamai nemzetközi rangú sztárok és fiatal énekesek közreműködésével.
A zsidónő címszerepét Tokody Ilona kelti életre, aki a világ legjelentősebb operaszínpadain énekel, és közel ötven lemeze közül kettő bekerült a világ száz legjobbnak ítélt hangfelvétele közé. Az előadáson közreműködik a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar a Liszt-díjas, kiváló művész Pál Tamás vezényletével, aki szinte a világ összes nagyvárosában fellépett már.
Az idei fesztivál egyik újdonsága az Óvás! című fotókiállítás: a képek a régi zsidó negyed utcáit, házait, lakóinak életét örökítik meg. A Dohány utcai Zsinagógát körülvevő árkádsor oszlopai között kiállított fotók a városrész kulturális és építészeti értékeinek megóvására hívják fel a figyelmet. Ezzel szeretne bekapcsolódni a Zsidó Nyári Fesztivál az épületek védelmében megindult harcba.
Az idén is zsidó származású magyar művészek filmjeinek bemutatására fűzték fel a filmnapok programját. A harmincas évek eleganciáját tükröző, az eredeti tervek alapján felújított Odeon-Lloyd moziban a fesztivál ideje alatt minden este felidézhetjük a Latabár-legandát, elsősorban Latabár Kálmán tehetségére emlékezhetünk.
Az Örökmozgóban a zsidó állam megálmodójáról, a magyarországi születésű Herzl Tivadarról vetítenek filmeket, míg halálának 100. évfordulója alkalmából kiállítást rendeznek a Zsidó Múzeumban, abban az épületben, amelynek helyén állt egykor Herzl szülőháza. A Budapest Galéria a Nekem szülőhazám... című képzőművészeti tárlatnak ad otthont, mely évről évre a fesztivál egyik kiemelkedő vállalkozása. Az idén Bálint Endre, Vajda Lajos és Vajda Júlia munkássága áll a középpontban.
Budapesten a régi zsidónegyed egykori hangulatát is igyekeznek visszahozni a rendezők. A Síp utca egy szakaszát szeptember 5-ig lezárják az autóforgalom előtt, és sétálóutcává alakítják át. Az idén itt és az Erzsébet téri Gödör Klubban rendezik meg a könyvnapokat.