A helyszínül szolgáló Magyar Vasúttörténeti Parkot a Magyar Államvasutak (MÁV) Északi Vontatási Telepén 1999-ben kezdték kialakítani. Maga a telep hetvenezer négyzetméteres, s már 1913-ban is, mikor átadták a forgalomnak, a legnagyobbnak számított egész Európában. A második világháború során jelentős része elpusztult, majd egy részét helyreállították és elnevezték Hámán Katóról.
A telep alapvetően a gőzüzemű vasutaknak szolgált bázisul, ezért ahogy egyre inkább elterjedtek a dízel- és villanyüzemű vonatok, a hely és az eszközök fokozatosan lerongyolódtak, amit csak tetéztek a rendszerváltás viszontagságai. 1997-ben elszállították a még itt lévő dízelmozdonyokat, s innentől kezdve - a nevét visszanyert terület - már csak a MÁV nosztalgiavonatainak adott otthont.
Innen pedig már adta magát az ötlet, s 1999. november huszonkettedikén lerakták a Magyar Vasúttörténeti Park alapjait. Alig több mint fél évvel ezután megnyitották a parkot, mely ezzel a lendülettel ki is vált a MÁV-ból, s létrejött Európa első interaktív vasúti múzeuma.
Megálmodói nem egy érinthetetlen múzeumot képzeltek el, hanem - a világszerte egyre elterjedtebb új múzeumi koncepció jegyében - egy olyan területet, ahol egész napos programot találhatunk. Majd' mindent kipróbálhatunk, lehet hajtányozni (egy, a sínekre helyezett készséget "saját kézzel" hajtani), gőzmozdonyt vezetni, fordítókorongozni, mozdonyvezető-szimulátoron játszani, lóvasutazni, sínkerékpározni, vasútmodellt vezetni...
A járművek között találunk a XIX. század hetvenes éveiből ránk maradt gőzmozdonyt, nagy teljesítményű villanymozdonyt, de van egy külön épülete a vasútmodelleknek is, melyben a Magyar Vasútmodellezők Országos Egyesülete rendezkedett be. Kialakítottak egy kedves-kellemes parkot, van retróhangulatú Utasellátó kávéház és Füsti kocsma is.