A Székelyföld szívében

Székelyföld szíve, a 660 éves Székelyudvarhely Hargita megye második legnépesebb települése. Erdély "legmagyarabb" kisvárosa a székely megmaradás példája: a sok megpróbáltatás ellenére a Székelyföld egyik gazdasági és művelődési központjává, az erdélyi magyarság szellemi fellegvárává emelkedett.

Felhívás

Tisztelt Olvasóink! A város és környéke bemutatása előtt engedjék meg, hogy ezúton is felhívjuk figyelmüket az alábbiakra.

A nyári súlyos árvízkárok székelyudvarhelyi károsultjainak, bajbajutottjainak kárenyhítésére a Magyar Vöröskereszt az alábbi csekkszámlaszámot különítette el:

MKB Rt.: 10300002-20329725-71933285

A humanitárius szervezet előre is köszönetet mond mindazoknak, akik pénzadományukkal részt kívánnak venni kárt szenvedett embertársaik megsegítésében.

A város

Székelyudvarhely főtere tulajdonképpen két térből áll, egymás meghosszabbításában: az egyik a Szabadság tér, a másik a Márton Áron tér. A kettő között a református templom áll. Városnéző sétánkat kezdjük a Szabadság tér északnyugati sarkában terpeszkedő, régebbi időket idéző Küküllő Szállodától, s máris az első látványosság előtt állunk: ez az Emlékezés parkja, amelyben Bem apó, II. Rákóczi Ferenc, Csaba királyfi, Szent László király, Bethlen Gábor, Wesselényi Miklós és más, az erdélyi magyar történelem és kultúra híres alakjainak mellszobrait tekinthetjük meg.

A mai Városháza, egykori Udvarhelyszék székháza a főtér legimpozánsabb épületeként a főtér északi oldalát díszíti. 1895-96-ban épült eklektikus stílusban, 1992-től műemléképületként szerepel Hargita megye hivatalos jegyzékeiben ugyanúgy, ahogyan az 1912-ben épült magyaros-szecessziós Benedek Elek Tanítóképző épülete is. Előtte a régi református kollégium egyik jeles diákjának, a híres mesemondó Benedek Eleknek bronzszobra áll. A tanítóképző híres tanítványaként Orbán Balázs és Barabás Miklós festőművész említhető meg. Az épületben található a Haáz Rezső Múzeum 75 ezer kötetet tartalmazó Tudományos Könyvtára, amelynek alapjait még Apafi Mihály erdélyi fejedelem tette le 28 könyvvel.

A Szabadság teret a Márton Áron tértől az 1781-ben épült klasszicista-barokk stílusú Református templom választja el, mellette Orbán Balázs egész alakos szobrával. A templom mögötti kis téren 2001. március 15-én ismét felállították (immár bronzból készítve) a Vasszékely szobrát, melynek eredetileg fából készített, vaspikelyekkel borított változatát a román hatóságok 1919-ben eltávolították. E szobor az I. Világháborúban elesett székely hősök emlékét idézi a következő felirattal: "Gyopárt a Hargitáról hozzatok, a székely hősök halhatatlanok".

A Városháza

A főtértől a Vár utcán haladva északkeleti irányban a Székelytámadt-vár romjait találjuk. A várat 1562-1565 között építtette János Zsigmond erdélyi fejedelem az egykori domonkos, illetve ferencrendi rendház helyére a székelyek elleni védekezés céljából, miután leverte az 1562-es székely felkelést, amelyben a székelyek Habsburg Ferdinánd támogatásával a székely kiváltságok helyreállítását remélték. Helyette bosszúból 1602- ben Basta martalócai felégették a várost. A vár ezután évtizedeken át a fejedelmi elnyomó hatalom támaszaként szolgált, egészen 1599-es lerombolásáig, amikor Vitéz Mihály havasalföldi vajda, majd erdélyi fejedelem visszaadta a székelyek ősi kiváltságait.

A Küküllő-folyó

A vár közelében a Tompa-ház emlékszobája fényképekkel, levelekkel, emléktárgyakkal berendezve emlékezteti a látogatót az udvarhelyi költőre, műfordítóra és szerkesztőre, Tompa Lászlóra.

A Kossuth Lajos utcában van a Haáz Rezső Városi Múzeum és kulturális Egyesület, ahol különböző állandó kiállítások láthatók: Székelyudvarhely művelődéstörténete, Székelyföld virágai, Bányai János emlékszoba, Népi faszerkezetek, Korondi kovácsműhely, képtár régi fényképekkel és gyönyörű festett bútorok.