Mielőtt bárki rákezdene a szokásos szólamokra, miszerint azért tudni kell megöregedni, illetve nem kéne már annyira erőltetni a dolgot, vessen csak egy pillantást a fiúk turnéútvonalára: Oslo, Hamburg, Pozsony, Bécs - a UK Subs január 20-tól február 4-ig szinte minden nap más országban nyom egy-egy koncertet, összesen két pihenőnappal. Azért ez nem semmi, főleg, ha azt is hozzávesszük, hogy a műfaj sosem a könnyű fellépésekről volt ismert.
És ez így megy majd' minden évben, 1977-től kezdve: ekkor alapította meg Harper a bandát, miután látta a Damnedet játszani egy klubban. A produkció annyira meggyőzte, hogy korábbi együttesének, a Maraudersnek R&B-hangzását azonnal lecserélte a punkra. Az új formáció a Subversives nevet kapta, ennek a rövidítése a Subs. És mivel Skóciában már létezett egy ilyen nevű zenekar, magukra ragasztották a nemzetiségjelző előnevet is.
Kezdetben többnyire Chuck Berry-feldolgozásokat játszottak, mígnem egy klubban egyszer csak arra lettek figyelmesek, hogy a koncert után a közönség nem a Johnny Be Good-ot dúdolja, hanem a UK Subs egyik saját számát, a Stranglehold-ot. Ezen fellelkesülve a srácok írtak még pár saját számot a műsorba, nagyjából öt percet fordítva minden dalra, hisz ismerjük a punkfilozófiát: három akkord bőven elég a zenéléshez. 1979-ben meg is jelent első lemezük, az Another Kind of Blues, mellyel rögtön népszerűek lettek egész Angliában. A zenetörténészeknek kedvez, hogy a diszkográfiához nem kell bogarászniuk az évszámokat a hátsó borítón, elég, ha ábécésorrendbe teszik a UK Subs albumait: a debütáló lemezt ugyanis a Brand New Age követte, majd jött a Crash Course, és így tovább, egészen a 2002-es Universal-ig.
A UK Subsot rövid idő alatt az amerikai zenei színtéren is megismerték, itt a Police előzenekaraként futottak be. Más nagy nevekkel is összehozta őket a sors, 1980-ban a Ramonest kísérték európai turnéján, '84-ben pedig ők mentek Amerikába az Exploiteddal. Hatásukat más zenekarokra mi sem bizonyítja jobban, mint hogy például a Guns "N' Roses is feldolgozta egy dalukat. Nem hivatalos közreműködésről van szó, de ide tartozik az is, hogy Charlie Harpernek Rod Stewart volt a legjobb barátja gyerekkorában, annak idején utcazenészkedtek is együtt.
A UK Subs népszerűsége később is töretlen maradt a punkok körében, mert - eltekintve kis rockos, heavy metálos elhajlásaiktól - még a szintipop uralta nyolcvanas években is következetesen kitartottak a punk mellett. Társaik nagy része eközben más zenei vagy ideológiai irányt választott magának: az egykori példakép Damned a glamrock felé fordult, a Jam a hatvanas évek zenei világát akarta visszaidézni, a Clasht pedig egyre inkább a politikai mondanivaló érdekelte a dalokban. De a UK Subs - azért említsük meg: ebben a Sham 69 is élen járt - mindvégig megmaradt annak a politikai és a party-punk között egyensúlyozó háromakkordos zenekarnak, amely mindig is volt.
És pár évtizeddel korábban |
Bár valóban tartózkodtak a túlzott politizálástól, mégis ők voltak az első nyugati punkzenekar, amely annak idején fellépett a vasfüggönyön túl. A szervezők részéről valószínűleg elterelő funkciója is volt a UK Subs lengyelországi koncertjének: az emberek figyelmét el akarták vonni Lech Walesa börtönbe zárásáról, ezért a poprajongóknak Elton Johnt hívták meg, az alternatív zene kedvelőinek pedig a tarajosokat.
A zenekar többször járt már Magyarországon is, legelőször 1990-ben. Akkor a legendás Fekete Lyukban léptek fel, de azóta többek között a Szigeten is láthattuk már őket. A január 30-i koncertet a Music Factoryban tartják, ahol több brit punkzenekar is megfordul a közeljövőben: februárban a Peter and the Test Tube Babiest és a Oneway Systemet is hallhatjuk a zenegyárban. Hétfő estére a UK Subs mellé is kapunk még egy angol punklegendát, a legalább annyira régen alakult Vibrators zenekart, a hazai színeket pedig a Rattus Hungaricus fogja képviselni.
UK Subs, Music Factory (IX., Soroksári út 160.), január 30., 22.00
Belépő: 3500 / 4000 Ft
Apats Gábor