A szemüveges varázslótanonc legújabb története annyiban is rekordnak számít, hogy eleve óriási példányszámot, százötvenezret nyomtattak belőle. Ezzel szemben egy új könyv átlagosan három-ötezer példányban kerül a piacra, de ha a kiadók kezdettől fogva számítanak a sikerére, akkor is legfeljebb "csak" nyolc-tízezres nagyságrendben gondolkodnak. Teszik ezt azért is, mert sokkal jobban megéri igény esetén gyorsan újranyomni a könyvet, mint egyszerre többet nyomtatni úgy, hogy a többlet egy része könnyen a nyakukon maradhat. Úgy tűnik tehát, hogy a Potter-sorozatot kiadó Animus eléggé biztos volt a dolgában - tegyük hozzá, joggal, hiszen az eddigi köteteknek is nagy volt a keletjük.
Az, hogy éppen mi a sláger, könyvek esetében is gyorsan változik. Természetesen vannak olyan írások, amelyek már csak műfajuk miatt sem pályázhatnak magas példányszám elérésére: például az ikes igék történetének újszerű megközelítése nyilván csak nyelvészkörökben kavarhat nagy vihart, de elég, ha csak arra gondolunk, hogy egy szimpla verseskötettel mekkora mennyiségben lehet "elárasztani" a boltokat. A műfaji kérdés mellett persze akadnak más befolyásoló tényezők is, gondolhatunk itt a külföldről érkező divathullámra, vagy arra, hogy ha az adott könyvet megfilmesítik, az rögtön megdobja az alapmű eladási statisztikáit is. Az már egy másik kérdés, hogy az elkelt példányok száma sem mutatja meg pontosan a mű olvasottságát: egy család már eleve csak egy könyvet vásárol, még ha minden tagja el is olvassa, ezután pedig még akárhány embernek kölcsönadhatják. Más objektív kiindulási alapunk viszont nincs egy könyv sikerességének megállapítására, úgyhogy nézzük szépen sorban, hol mit vettek a legtöbben.
Európa
Tény, hogy Rowling kisasszony mellett szeretjük mi a magyar írókat is, ezt már a Nagy Könyv-szavazás során sikerült bebizonyítanunk: a legjobbnak választott tizenkét regényből öt versenyzett hazai színekben. Az öt magyar között volt akkor Szabó Magda, akinek az Európa Könyvkiadó tízes toplistáján három könyve is szerepel. 2005-ben a Für Elise-ből adtak el legtöbbet (tizennyolcezer darabot), de az összes eddigi kiadást figyelembe véve már százezres példányszám körül járhat a könyv. Az írónő művei közül még Az ajtó és a Régimódi történet kelendő nagyon, tavaly kilenc-, illetve nyolcezren vásároltak belőlük, a régebbi újranyomásokkal együtt azonban a két könyv összpéldányszáma is hatvanezer körül mozog. Ugyancsak három írással szerepel a listán a leginkább horroríróként ismert Stephen King, ebből két mű (a Tortúra és a Hasznos holmik) szintén már évek óta rendkívül sikeres. Emellett rögtön láthatjuk az említett külső tényezők befolyásolását is: minden bizonnyal a Nagy Könyv hatásának tudható be, hogy két kultuszkönyv eladási példányszáma éppen tavaly ugrott meg jelentős mértékben, a Zabhegyező-re és az 1984-re ugyanis egyaránt hétezer olvasó volt kíváncsi.
Ulpius-ház
Az Utas és holdvilág nyomán elnevezett kiadó, mondhatni, magyar évet zárt 2005-ben. A többnyire metrólejáróknál elhelyezett, bajszosbácsis plakát megtette hatását: a "nagy mesélő", Méhes György neve Erdély után nálunk is ismertté vált. Az életmű tavaly megjelent két darabjából úgy fogyott el összesen mintegy ötvenezer darab, hogy a kiadó csak októberben indította el a sorozatot (a Kolozsvári milliomosok-kal), így a másodjára megjelenő Gina esetében már csak pár heti adattal számolhatunk. A csodaifjú Gerlóczy Márton huszonötezres elsőkönyve után ismét adott munkát a könyvesbolti eladóknak: Váróterem című regénye már túllépte a tízezres határt. Komoly sikereket könyvelhetett el Csányi Vilmos Etológia és társadalom című munkája is, melyet az Alibi Kiadóval közösen nyomtak ki az ulpiusosok. Nem panaszkodhat Bächer Iván sem: új könyve, a Hatlábú december 10-i megjelenés óta már a harmadik utánnyomásnál tart.