Ezt olvastuk tavaly

Megszokhattuk már, hogy a Harry Potter mindenféle (olvasottsági, nézettségi, eladási) rekordokat döntöget. Nincs ez másként a sorozat hatodik kötetével sem, amely a Harry Potter és a Félvér Herceg címet viseli: a könyvből röpke három nap alatt tizennégyezer példány talált gazdára, csak a Libri hálózatában. Ez rendkívül magas szám, tekintve, hogy a magyar könyvkiadásban már annak is örülni kell, ha egy "termék" átlépi a bűvös ötezres határt. Megkérdeztünk mi is néhány kiadót, melyek voltak a legkelendőbb könyveik 2005-ben.

Gabo
A Gabo Kiadó talán a tavalyi év főnyereményét csípte meg A Da Vinci-kód kiadási jogával, a könyv ugyanis mintegy negyvenezer példányban kelt eddig el - és még csak most készül belőle a filmváltozat! A főmű kitaposta az ösvényt Dan Brown többi regényének is, így A megtévesztés foka és a Digitális erőd is fogynak rendesen. Emellett úgy tűnik, hogy A rózsa neve után több évtizeddel újra divatba jöttek az ún. akadémiai krimik, amelyek a "ki a gyilkos?" kérdésfeltevés közben nem félnek a filozófiai problémák boncolgatásától, mélyebb szimbólumrendszer kialakításától sem. Ide tartozik a szintén a Gabónál futó Michael Pearl-regény, a Dante-kör is. Népszerűek még a kiadó Tea és Cappuccino elnevezésű sorozatai: a Tea a kortárs európai irodalom kevésbé ismert remekeit vonultatja fel (különös tekintettel az oroszokra), egy csésze cappuccino mellett pedig színvonalas lektűröket olvasgathatunk.

Park
A hírességek magánélete mindig hálás téma, főleg, ha ők maguk fedik fel a titkot valamilyen személyes tragédiájukról. Nem volt ez másként Albert Györgyi esetében sem, a legmélyebb depressziós érzéseit feltáró Miért pont én? című könyvére harmincötezren voltak kíváncsiak. Az inkább ismeretterjesztő könyvek (Hétköznapi pszichológia és Szemtanú sorozatok) kiadásával foglalkozó Parknak kifizetődött tehát a szubjektív műfajok területére tett kirándulás. (Mellesleg az azóta szűkebb körben már kultíróvá vált Viktor Pelevin műveit is ez a kiadó hozta be Magyarországra.) A Park toplistájának második helyét szintén egy, a megszokottól eltérő szerepet vállaló televíziós személyiség foglalta el: Stahl Judit legújabb főzős könyve, a Gyorsan, valami finomat! tizenkétezer példányban került a háziasszonyok polcaira - összpéldányszámot tekintve pedig már a százezres álomhatáron is túl van a könyv. Stahl külföldi vetélytársa, a "pucér szakácsként" hódító Jamie Oliver is jó évet zárt Magyarországon: két hónap alatt ugyanis több mint nyolcezren főzhettek otthon az ő receptgyűjteménye alapján.

Magvető
A Magvető régóta élen jár a kortárs magyar szépirodalmi művek kiadásában, és a 2005-ös évben sem okozott csalódást. Legsikeresebb kötete Spiró György új műve lett megközelítőleg huszonötezer eladott példánnyal. A Fogság egy Krisztus korában játszódó filozofikus kalandregény: a főhős, Uri, a kor minden fontosabb helyszínére (Jeruzsálembe, Alexandriába, Rómába) elvetődik, közben a világ dolgairól elmélkedik. Bár Uri a regény során nagy horderejű események szemtanúja lesz (Rómában például végignézi Caligula haláltusáját), mégis akkor látja csak meg a valódi világot, amikor megvakul - lásd Teiresziász vagy akár Borges esetét.

Ab Ovo
A kiadó legsikeresebb kötete az Apák könyve volt Vámos Miklós tollából, amely tavaly már a huszonegyedik kiadásnál tartott. Párezres példányszámot ért el, viszont annál nagyobb visszhangot vert a Vámoséval ellentétes értékrendű Elfriede Jelinek Kéj című munkája. (Jelinek az az írónő, aki annyira utál emberek közt lenni, hogy 2004-ben a Nobel-díjat is visszautasította emiatt.) Az olvasók és a kritika részéről is pozitív visszajelzést kapott Saly Noémi Pesti csodabogarak című kötete, amely Erki Edit Kávéházsirató-jával vetekedő bőséggel sztorizik a huszadik század első felének Budapestjéről.

Magyar Könyvklub
A kiadó fő erőssége a szép kiállítású albumok, nagykönyvek megjelentetése, a könyvklub sajátossága pedig az erre vevő fix tagság, amely bizonyos értelemben előfizetői bázist is jelent. Így tehát nem véletlen, hogy a Magyar Könyvklub legkelendőbb könyve az emberiség építészeti remekeit bemutató A világ 100 csodája volt, a toplista negyedik helyén pedig A második világháború krónikája áll. A két könyv közötti helyeket Barbara Wood egy romantikus története és Senait Mehari önéletrajza, a Lángoló szív tölti be.