Lángpallossal és fecskendővel

Olyan történt, ami már régen: megjelent egy egész tűrhető drogos könyv, mi pedig ahelyett, hogy moralizálnánk, körbenéztünk a világirodalomban hasonszőrű társai között. Nyerjen velünk drogirodalmat!

A narkó szépirodalmi természete:
A szerző egyetlen korszakosnak mondott alkotása korántsem irodalmi értékeinek köszönheti népszerűségét - sokkal inkább annak, hogy hitelesen dolgozott fel egy sor retrospektív nézőpontból is tabunak számító témát. A második világháború utáni Amerika, drogok és kendőzetlen homoszexualitás - az éppen az ötvenes években felhízlalt, és máig uralkodó középosztály napjainkig tagadja, hogy ezeket a szavakat egymás mellé lehet illeszteni. Más dolog az, amiről Burroughs ír A narkós-ban - az egy elfogadható kép, hiszen ott a melegek és kábítószeresek zárt, kívülről megközelíthetetlen közösséget alkotnak, nála melegnek vagy anyagosnak születni kell, ez történik a főhőssel is. Selby viszont azt mondja, hogy az egyszeri elszúrt életű sztrájktörő munkásból is lehet pedofil, akit még a társadalomból kiközösített melegek is megvetnek. Az Utolsó letérő Brooklyn felé épp azért lett botrányregény - Nagy Britanniában csak a feljebbviteli bíróság döntésének, és nem utolsósorban Anthony Burgess felszólásának köszönhetően nem tiltották be a könyvet - mert aprólékosan megrajzolt emberi vonásokkal ruházza fel a melegeket és anyagosokat. Fikciójában csak tetteik alapján tesz különbséget drogosok és nem drogosok, transzvesztiták és heteroszexuálisok között, s ebből az összehasonlításból, bizony sokszor épp azok kerülnek ki kedvező szerepben, akikkel szemben a társadalom nagyobbik része megdönthetetlen előítéleteket támaszt.

Mennyi és mi fogyott a könyvben?
Az ötvenes évek Brooklynjában egyértelműen a benzedrin - amfetamin származék - a nyerő, ezt aztán szabadon lehet marihuánával, morfiummal vagy égetett szesszel keverni. Végső soron - mondja Selby - ez sem sokkal rosszabb, mint sztrájkolás címén bevágni néhány hektoliter sört.

Szerzői attitűd:
Selbynél nem feltétlenül az anyagosokkal történnek a rossz dolgok - az ártatlanokkal, a saját másságukat felvállalókkal, és bizonyos értelemben a jókkal viszont egyértelműen elbánik a világ.

Megjelent:
Az Európa Kiadónál 1991-ben