A nagy legendák uralják a Szigetet

Végigböngészve az idei Sziget műsorfüzetét kijelenthetjük, hogy a programot illetően idén sem történt koncepcióváltás: egyrészt itt van az a nem is kevés sztárzenekar (Franz Ferdinand, Iggy & Stooges, Scissor Sisters, Radiohead, Robert Plant), amely a világ bármely pontján teltházat vonz. Továbbra is szerepelnek a Nagyszínpadon olyan előadók, akik sikerük csúcspontján már jó pár éve túljutottak (Ministry, Therapy?, Prodigy, Jovanotti, dEUS), de a feltörekvő, fiatal és új energiákkal teli csapatokat idén is kifejezetten keresnünk kell a fesztivál kavalkádjában. Ettől függetlenül persze, a következő egy hétben számtalan lehetőségünk lesz arra, hogy új zenei benyomásokkal találkozzunk, még ha ezért esetenként kisebb, eldugottabb sátrakat is kell felkeresnünk a Hajógyárin.

Nagyjából négy-öt éve tapasztalhatjuk, hogy a zene egyre kevésbé lesz fontos a Szigeten: évről-évre ugrásszerűen nő a szolgáltatások száma - idén 66 ponton csillapíthatjuk éhségünket, és még ennél is több helyen olthatjuk szomjunkat - ezzel együtt pedig gyarapodik azon látogatók száma is, akik enni-inni járnak a Szigetre, s közben - ha úgy adódik - egy koncertre is benéznek. Végeredményben nincs is ezzel baj, a kilencvenes évek eleje óta nagyot fordult a világ, s bizony lehetetlen elvárás az ellenkultúra fellegváraként egy olyan fesztiválra gondolni, melyre naponta 65 ezer ember látogat ki.

A Sziget tehát nem idén lett tömegrendezvény, de bizonyára még így is sokkal kereskedelmibb jellegűnek fog tűnni, mint ahogy tavalyi, vagy azelőtti emlékeinkben él. Az utóbbi évek egyik nagy tanulsága, hogy ha zenei inspirációt, új benyomásokat keresünk a Hajógyárin, akkor egyre inkább a Nagyszínpadtól távolabb érdemes körülnéznünk. Néhány évig úgy tűnt, hogy a Világzenei nagyszínpad lesz az a hely, ahol a zenére fogékony hallgatóság gyűlik össze esténként - szemben a Nagyszínpad azonosíthatatlanul vegyes közönségével -, de az idei program még a sokéves átlagnál is színtelenebbnek tűnik. A rendszerint másod-, illetve harmadlagos helyszíneknek minősített sátrak viszont érzik a változás szelét, és lehetőségeikhez mérten egyre színesebb programokat állítanak össze.

Ha korábban még nem tettük, a Roma sátrat idén mindenképpen vegyük fel a látogatandó helyszínek listájára - ennek a színpadnak nincs névadó szponzora, a sátrat messze elkerüli a konzumkultúra hangulata, viszont minden este több nemzetközi fellépővel találkozhatunk, akik nem mellesleg mind egy olyan zenei műfaj követői, ahol az önfeledt tánc és féktelen mulatás mindenek felett áll. Mindenképpen ajánljuk az ausztrál Nadya's 101 Candles Orkestra csütörtöki fellépését (roma blues a csendes-óceáni térségből), pénteken sokadszorra is az osztrák !Dela Dap koncertjét, illetve szombaton a romániai sztárzenekar, a Giani Lincan & Gipsy Band buliját.

Friss energiákért érdemes a Want2 sátrat is gyakran látogatni, itt idén még a szokottnál is igényesebb zenei programot állítottak össze a szervezők. Első nap a Franz Ferdinand vagy Robert Plant után határozott alternatíva lehet a Deit Picasso koncertje - hála a Másféllel ápolt jó kapcsolatnak, a zenekar már szinte hazajár Budapestre. Kedden a Wir Sind Helden bizonyítja, hogy Németországból is érkezhet igényes könnyűzene, aznap egyébként a kora hajnali műsorsávban a Jazzékiel koncertje is a korai hazamenetel ellen szól. Pénteken először a hazai hiphop szcéna nem is olyan újoncai - Akkezdet Phiai, Bobakrome - szórakoztatják a közönséget, majd jönnek az elektronikusok - Marcel, Yonderboi - hogy végül a Coldcut várhatóan frenetikus koncertjével záruljon az este - a Scissor Sisters nagyszínpados fellépése után kívánni sem lehetne jobb átvezetést. A hiphop továbbra is erősen képviselteti magát a Want2 sátrában: a holland Relax szombati koncertje, illetve a Mouss et Hakim vasárnapi fellépése mindenképpen ajánlott - utóbbi már csak azért is, mert várhatóan a közönség is tele lesz franciákkal, ami mindig a pörgős, eufórikus szórakozás előjele a Szigeten. A zárónap egyik legérdekesebb koncertjének ígérkezik az amerikai Gogol Bordello fellépése: a csapat zenéjében a roma motívumok éppúgy fellelhetőek, mint a brechti kabaré elemei, vagy a punk szellemisége, nem véletlen, hogy jelenleg a New York-i bohém szcéna első számú kedvencei ők.

Wir Sind Helden

Idén először lesz a Szigeten Silent Disco - az Európában néhány éve megjelent őrület lényege, hogy a közönség fülhallgatóból kapja a zenét, ezáltal egyszerre épül közösségi élmény azok között, akik felrakják a fülest, illetve azok között, akik csak szórakoznak a szabad füllel nem hallható zenére táncolókon. A felhozatal itt teljesen elektronikus lesz, a szervezők azonban ügyeltek arra, hogy a kicsit megkopott műfajok mellett a haladóbb irányzatoknak is helyet és lehetőséget biztosítsanak.

Nem kevésbé igaz ez a veterán szigetlakók egyik kedvenc helyszínére, a Cökxpőn Ambient Sátorkertre, ahol a délutáni nyitott órákban szinte bárki kipróbálhatja, hogy milyen zaj keltésére képes. Este már amatőr és hivatásos kísérleti, illetve ambient zenekarok koncerteznek, a zene azonban itt csak másodlagos, a hangsúly sokkal inkább azon van, hogy néhány órára kinyújtóztathassunk fáradt tagjainkat, és egy tea mellett pihenhessünk egy kicsit.