Fáraók a császárvárosban

Március 9-től látható Bécsben az egyik legtitokzatosabb egyiptomi fáraó, a fiatalon elhunyt Tutanhamon kincseit bemutató tárlat, ahol lenyűgöző aranymaszkok, meghökkentő szarkofágok és a fáraók szoborpanteonja varázsol minket vissza Tutanhamon fényűző udvarába. A kiállítás különlegessége, hogy a bemutatott 140 műtárgy egy része most először látható a kairói Egyiptomi Múzeum féltve őrzött falain kívül. Háromezer éves legenda karnyújtásnyira - megmutatjuk, mit láttunk a szomszédban.

Tutanhamonról sok mindent tudunk: a még növésben lévő fiatal fáraó 168 centiméter magas volt halálakor, és koponyája, családjához hasonlóan megnyúlt, fogai kiálltak, szájpadlása pedig enyhén nyitott volt - bár lehet, hogy erről még ő maga sem tudott. A modern technikát felhasználva kétszer is készült róla röntgenfelvétel, majd pár évvel ezelőtt CT-vizsgálatot is végeztek rajta az egyiptomi kutatók - szinte minden porcikáját ismerjük az Újbirodalom uralkodójának, amit a tudomány a megmaradt test alapján feltérképezhet. Mégis sok legenda kering a fáraó körül: Tutanhamon története több évezredes krimivé formálódott a kíváncsi kutatók kezében, akik nyomozták már a gyermekfáraó családfáját, halálának gyanús körülményeit és politikai döntéseinek hátterét.

Az élénk figyelem nagyrészt a különleges régészeti leletnek köszönhető. Maga Tutanhamon nem volt az egyiptomi civilizáció legjelentékenyebb uralkodója - nem is lehetett, hiszen a kilencévesen trónra lépő fiú helyett uralkodása nagy részében mások kormányoztak, azonban a fennmaradt régészeti emlékek - elsősorban a luxori nekropoliszban (Királyok Völgye) található sírja - kiemelik őt a fáraó-dinasztiák hosszú sorából.

A sír hatalmas szenzáció volt, amikor Howard Carter brit régész 1922-ben ráakadt ásatásai során: a kamasz fáraó sírját ugyanis csaknem érintetlenül találták. A Királyok Völgyének sírjainak nagy részét még az ókorban kifosztották a kincsre éhes sírrablók, ám Tutanhamon sírjának támadását a jelek szerint egy őrjárat rajtakapta. Később Horemheb fáraó igyekezett az előtte uralkodóknak a nyomát is eltűntetni, a sír így maradhatott rejtve több mint 3000 éven keresztül.

A National Geographic Tutanhamon és a fáraók világa című nagyszabású kiállításán az ókori fáraók szokásaiba és mesebeli gazdagságába nyerhetünk bepillantást a kincseken keresztül. A tárlat több mint 140 különböző tárgyat mutat be, melyeknek csaknem fele a legendákkal övezett sírból származik.

Tussaud ókori panoptikumában érezheti magát a látogató, ahogy a többféle kőből, alabástromból, fából és aranyból készült tárgyak között kering: a szobrok, domborművek híres fáraókat, istenségeket és nemeseket, tisztviselőket ábrázolnak. Bár maguk az arcok nem koncentrálnak szigorúan az egyéni vonásokra, minden egyes alak szimbolizálja családjának jellegzetességeit és tekintélyét.

A fáraók fej- és mellszobrai, alakjukat formáló szfinxei hatalmat és felsőbbrendűséget sugároznak, arckifejezésük szinte letaglózza a nézőt. Különösen igaz ez Tutanhamon apjának, a reformer Ehnaton fáraónak kolosszális szobrára, mely mintegy három méter magasból tekint le ránk a kiállítás középső termében.

A szuggesztív szobrokon ábrázolt uralkodókon kívül találkozhatunk családtagjaikkal, isteneikkel és udvaroncaikkal is. Egyiptom urainak életét az őket körülvevő emberek szobrain és a mindennapi használati tárgyaikon keresztül ismerhetjük meg. Írnokokat és más tisztviselőket láthatunk munka közben, a tárgyak között pedig macskaszarkofág éppúgy akad, mint szemhéjtus, ékszeres láda vagy épp vécéülőke.

A kiállítás erénye egyszerűsége: hagyja érvényesülni a tárgyakat | Nézz még képeket!

Káprázatos, színes ékszerek, drágakövekkel díszített karperecek, díszes amulettek és színarany halotti maszkok érzékeltetik azt a legendás gazdagságot, amelyet az egyiptomi hit szerint a sírba jelképesen eltemetett kincsekkel együtt a fáraók magukkal vihettek a túlvilágra.

Miután megismerkedtünk a fáraókkal és udvartartásukkal, átélhetjük azt az izgalmat, amit Horward Carter érezhetett, mikor rábukkant Tutanhamon sírjára, minden idők leggazdagabb leletére. A sírkamrákban talált kincsek vitrinekbe gyűjtve mesélnek az ókori nílusi kultúra hitvilágáról.

Aranyszínben pompázó tárgyak | Nézz még képeket!

3000 évvel ezelőtt a lelkiismeretes szolgák mindent a sírba helyeztek, amire az ifjú uralkodó lelkének szüksége lehet a túlvilágon: feliratos usébti szobrocskák vigyázzák, hogy ne kényszerüljön rabszolgamunkára a másvilágon. Istenségek festett, díszített szobrai kísérik az útján, melyre a makett-hajón indul, amely hitük szerint magától felveszi egy rendes hajó méretét, mikor a fáraónak szüksége lesz rá. Ágya és széke, valamint egy színarany szandál szolgálják majd megszokott kényelmét, és hogy a szórakozásról se kelljen lemondania, társasjátékot, ételt, italt - az általa kedvelt vörösbort is helyeztek el a test mellett. Természetesen mellé temették saját belső szerveit is kis, koporsószerű arany kanópuszokban, faragott alabástrom edényekben.

A fáraót kísérő kishajó | Nézz még képeket!

A bécsi kiállítás anyagának egy része a kairói Egyiptomi Múzeumból érkezett, amely azért különleges, mert a ritka kincsek még soha nem hagyták el az észak-afrikai ország határait. Természetesen a gazdag bécsi Egyiptomi Gyűjtemény darabjai is gazdagítják a tárlatot.

A kiállítás felhasználja a legfrissebb Tutanhamon-kutatások eredményeit: a sérülékeny múmiát nem sokszor vizsgálhatták meg közelről a régészek, megtalálása óta csupán négy alkalommal vehették tüzetesebben szemügyre.

Tutanhamon a dobozban | Nézz még képeket!

Utoljára 2005-ben Dr. Zahi Hawass vezetésével egyiptomi tudósok végeztek komputertomográfiás (CT-)vizsgálatokat a múmián. E komputertomográfiás vizsgálatok során körülbelül 1700 kép készült a múmiáról, melyek közül néhányat egy magyarázó film kíséretében a kiállítás egy különálló termében láthatunk.

Hámori Hanna

Tutanhamon és a fáraók világa - Bécs, Museum für Völkerkunde, 1010 Heldenplatz (március 9 - szeptember 18.)