Elhunyt Robert Rauschenberg

Elhunyt az amerikai képzőművészet kiemelkedő alakja, Robert Rauschenberg. A festészetről és a szobrászatról alkotott hagyományos elképzelések teljes elutasításával rendkívül fontos szerepet játszott az ötvenes és a hatvanas évek új irányzatainak kialakulásában. 82 esztendős volt.

Milton Ernest Rauschenberg néven, 1925-ben, a texasi Port Arthurban született. Festményt akkor látott életében először, amikor a második világháború idején besorozták, s San Diegóban állomásozott. Képzőművészeti tanulmányait a világháború után leszerelt katonákat segítő program révén, Kansas Cityben kezdte meg, ezután Párizsban, majd az amerikai avantgárd fontos műhelyeként számon tartott észak-karolinai Black Mountain College-ban tanult. Itt találkozott a nagy modern zeneszerzővel, John Cage-dzsel, aki nagy hatással volt szemléletére - és aki Rauschenberg első, 1951-ben megrendezett kiállításán az egyetlen olyan érdeklődő volt, aki vásárolt is a képek közül.

Rauschenberg munkáit a megszokás, a konvenció teljes elutasítása, a kísérletező szellem jellemezte: a dada és az absztrakt expresszionizmus nyomdokán járva olyan alkotásokat hozott létre, amelyek másokban ötletként sem merültek volna fel. Barátja, Jasper Johns egy ízben azt nyilatkozta róla: egyetlen amerikai művész sem talált ki annyi mindent, mint Rauschenberg.

Egyik korai műve nem volt más, mint az, hogy kiradírozta a nagy absztrakt expresszionista festő, Willem de Kooning egy rajzát (természetesen az idősebb művész tudtával és beleegyezésével). Kombinált festményeknek nevezett alkotásain festék mellett a New York-i utca szemetéből összeszedett tárgyakat rögzített a vászonra. A talált tárgyak mellett talált képeket - fotókat, újságkivágásokat - is előszeretettel alkalmazott a pályafutása előrehaladtával egyre hatalmasabb méretű kombinált művein, s ezzel is a tömegkultúra elemeit az úgynevezett magas kultúrába beemelő, pop artnak nevezett irányzat fontos ihletője lett.

Rauschenberg: "Az amerikai művészeti élet titánja"

Rauschenberg nemzetközi hírnevét az 1964-es velencei biennálén való szereplése szilárdította meg, ettől kezdve a világ legnagyobb múzeumai adtak teret kiállításainak. A képzőművészeti jellegű alkotások mellett részt vett táncprodukciókban, még zenét is írt, s a művészeti közvélemény elismerései mellett egy Grammy-díjat is elnyert a Talking Heads együttes 1983-as, Speaking in Tongues című albumának korlátozott példányszámú kiadásához készített borítóval.

A New York Times az amerikai művészet titánjaként emlékezik rá, s megemlíti: a művész vagyona egy részét arra költötte, hogy a kis floridai szigetet, ahol hosszú ideje élt, szinte teljes egészében megvásárolja. Eközben azonban rendszeresen dollármilliókat fordított jótékony célokra is. A lap nekrológja felidézi Rauschenberg egy nyilatkozatát: "Azt hiszem, vagy művésznek születünk, vagy sem. Én sem tudtam volna megtanulni. És remélem, nem is fogom soha, mert minél többet tud az ember, annál több korlátot vesz figyelembe."