Símaszk, motorcsónak és üvegvágó - a legmeghökkentőbb műkincsrablások

Egy hete az ukrajnai Odessza egyik múzeumából eltűnt egy értékes Caravaggio-festmény: a képrablók nemes egyszerűséggel betörték az ablakot, bemásztak, és lezserül leakasztottak a falról 15 milliárd forintot. Ha azt hisszük, ez meredeknek számít a műkincsrablások történetében, nagyot tévedünk - voltak ennél sokkal pofátlanabb, trükkösebb és viccesebb tolvajok is. Az elegáns és sármos Thomas Crown kismiska ahhoz képest, ami valóban megesett már a múzeumok termeiben. Nézzük, ki mit, miért és hogyan nyúlt le eddig a világtörténelemben.

Pierce Brosnan az 1999-es A Thomas Crown-ügy című film zárójelenében olyan ügyesen csempészte ki a New York-i Metropolitanból a kiszemelt képet, hogy öröm volt nézni. Összeállításunkban mindenképpen kiérdemelné a legjobb zeneszám alatt végrehajtott műkincsrablás címét (Nina Simone: Sinnerman), de mivel mi csak valóságos bűnesetekkel foglalkozunk, ez most kimarad. Jöjjenek inkább az igazi képrablók: nem kevésbé szemtelenek és nem kevésbé furcsák. Műkincslopások legjei.

Legpofátlanabb
Mindenki szokott hazavinni gemkapcsot a munkahelyéről, na de hogy több száz vagy ezer éves műkincseket is, az azért kicsit szemtelen dolog. Az Ermitázs teremőre hat éven át fosztogatta szisztematikusan a múzeumot, ez idő alatt összesen 221 műkincset vitt haza. Képzeljük el: lejár a munkaidő, hősünk lenéz a raktárba, mi van itt érdekes, háromhetente ki is választ valami szépnek tűnő tárgyat, majd bemegy az öltözőbe, eldugja a szekrénybe, átöltözik, és hazatér. Az eset pikantériája, hogy ezt éveken át tehette úgy, hogy senkinek sem tűnt fel. Egy váratlan leltározás vetett véget az ügynek: az őr annyira megijedt a lebukástól, hogy félelmében elhunyt. Pedig talán nem is kellett volna annyira rettegnie, a szentpétervári múzeum ugyanis még nem vezetett képes nyilvántartást. Akkor sem sokat tett az intézmény, miután kiderült az eset, csak közzétették a hiányzó műkincsek listáját. Szerencséjük volt: egy ismeretlen telefonáló bejelentése nyomán az egyik ellopott ikont megtalálták a rendőrkapitányság szomszédságában, egy szemeteskukában. Azóta több műkincs is meglett, de még vannak hiányzó gyöngyszemek. Hivatalos becslés szerint az eltűnt műtárgyak értéke 130 millió rubelt, nem egészen 5 millió dollárt tesz ki, bár volt olyan, aki 100 millió dollárra becsülte a művek összértékét.
(2006)

Az Ermitázs: nem csoda, ha ebben a környezetben eszébe jut valakinek, hogy otthon is szívesen látna a falon ezt-azt

Legátlátszóbb
Mi késztet valakit arra, hogy ellopja a híres Da Vinci-festményt, a Mona Lisá-t? Hazafiasság - vallja Vincenzo Peruggia. 1911. augusztus 21-én a Louvre zárva volt, tehát az őrökön kívül senki nem lézengett a Salon Carré környékén. A munkásnak öltözött Peruggia, mikor tiszta volt a levegő, kilépett egy tárolóhelyiségből, leakasztotta a képet, és a kabátja alá rejtve feltűnés nélkül kisétált a múzeumból. Két évig rejtegette lakásán a festményt, de amikor megpróbálta eladni a firenzei Uffizi képtár tulajdonosának, lebukott. A mentsége az volt,

MIÉRT LOP VALAKI MONA LISÁT?

Meglepő néha a lopott képek sorsa: az elemelt műtárgyakkal legtöbbször nehéz mit kezdeni, hisz a híres (és értékes) darabokat mindenki ismeri, így nehéz őket pénzzé tenni a műtárgypiacon. Mire használják akkor a tolvajok a műkincseket? Sokat eleve vagyonos gyűjtők megbízásából lopnak, vagy azért viszik el a festményt, hogy azt elrejtve hamisításokat adjanak el az eredeti árán, akár több embernek is. Máskor a műkincsek különböző piszkos (jobbára drog-)ügyletek biztosítékaként forognak az alvilágban. A biztosítási csalás is igen népszerű. Aukciós házakban sajnos csak a legritkább esetekben találkozhatunk rég eltűnt műkincsekkel, pedig így lenne a legnagyobb esély arra, hogy visszakerüljön a kép eredeti helyére.

Mona Lisá-

Legrejtélyesebb
1990. március 18-án követték el a legrejtélyesebb képrablást az Isabella Stewart Gardner múzeumban, amely nem mellesleg a legnagyobb értékű is eddig. Csupán két tolvaj kellett hozzá, hogy eltulajdonítsanak 13 remekművet, melyeknek összértéke 500 millió dollár. Kihasználva a Szent Patrik-napi ünnepségeket követő kis zűrzavart, két ismeretlen férfi magát rendőrnek kiadva meggyőzte a biztonsági őröket, hogy bár a szabályzat tiltja, engedjék be őket, mert ez az őrs utasítása. Kis csel, és bent is voltak, majd rövidesen távoztak a máig meg nem lelt Vermeer-alkotással, A koncert-tel, és további 12 festménnyel, köztük három Rembrandt- és egy Manet-képpel. Azóta mind az FBI, mind a Scotland Yard nyomozóinak, sőt a műkincsrablásokra specializálódott legnagyobb magándetektíveknek is a Gardner-ügy a mániájuk: összeesküvés-elméletek, teóriák látnak napvilágot arról, hol rejtőzhet tizennyolc éven át a Vermeer.
(1990)

Vermeer A koncert című képének részlete | Nézd meg egészben, miért folyik hajtóvadászat!

Legakciódúsabb
Filmvászonra kívánkozna a stockholmi motorcsónakos rablás esete. Képzeljük el azt a látványos akciójelenetet, amelyben három erős, maszkos férfi néhány perccel zárás előtt behatol a svéd főváros Nemzeti Múzeumába, géppisztollyal a másodperc töredéke alatt földre kényszeríti az álmos biztonsági őröket, kettejük gyorsan kihoz csupán három, de annál értékesebb művet (két Renoir-, egy Rembrandt-kép), majd az épületből kirohanva gondjuk van még arra is, hogy azon a kis úton, amelyet megtesznek a múzeum mellett várakozó vízi járműig, szögeket szórjanak el. Itt belevetik magukat a motorcsónakba, és elszáguldanak. (A művek kézrekerítése is hasonlóképpen akciódús volt, eljátszott szállodai cserejelenettel és végszóra érkező kommandós csapattal.)
(2000)

Stockholmban nagyszabású kiállítást rendeztek a megkerült művek tiszteletére, itt éppen a Rembrandt-önarckép díszeleg a falon

Legbénázósabb
Alapvetően jó ötlet volt a símaszkos két norvég tolvajtól, hogy nem éjszaka, a profi riasztórendszer beüzemelése után, hanem látogatási időben, délelőtt tizenegykor sétáltak be a tömött múzeumba - viszont bent sokat ügyetlenkedtek. Először nekimentek egy üvegajtónak, majd eltévedtek a termekben, és láthatóan nem nagyon tudták, hol lóg a kép, amelyet keresnek. Később, a festmények leakasztása után, kétszer is elejtették a zsákmányt, és ráadásul mobiltelefonos kép is készült róluk, miközben cipelték a parkolóban a képet. A sors fintora, hogy mégis sikerrel jártak: az expresszionista Munch két híres festménye, a Sikoly és a Madonna csak két évvel később, 2006-ban megrongálódva került elő. Azóta védik a híres Munch-képeket drága golyóálló üvegpanelek az oslói múzeumban.
(2004)

A két meglovasított kép: Sikoly és Madonna | Nézd meg nagyban a Sikoly-t!

Legkrimisebb
Híres az a furfangos eset, amely során három értékes festményt loptak el egy frankfurti galériából. Az eltűnt képek közül kettő (két Turner) a londoni Tate Gallery tulajdona volt, amelyet a német kiállítóhely csak kölcsönkapott a nagy hírű gyűjteményből. A Tate nem is hagyta annyiban a dolgot. A szálak a jugoszláv maffiához vezettek, de a rablást vezénylő frankfurti fejest nem sikerült elkapni, így a festmények sem lettek meg. Egy ravasz ügyvéd kezdett el bizniszelni a Tate-tel: súlyos milliókért ajánlotta fel, hogy visszaszerzi a Turner-képeket. A múzeum belement, és 3,3 millió fontot utalt át az ügyvéd bankszámlájára. A következő pár évben a közvetítő ügyvéd újabb és újabb összegeket követelt a lopást bizonyító fotókért, majd a kép hollétére vonatkozó információkért. Végül mindkét kép visszakerült Londonba. A vicc az egészben, hogy hiába fizetett ki egy csomó pénzt a múzeum, mégis jól járt, sőt keresett is. A festmények eltűnésekor ugyanis a biztosítónak 24 millió fontot kellett kifizetnie. Ebből mi az a nyolcmillió, amit benyeltek a rablók.
(1994)

Legsúlyosabb
Amikor hatalmas zsákmányról beszélünk, általában a tárgyak értékére gondolunk, pedig olykor az eltulajdonított dolog fizikai adottságai is igazán figyelemreméltóak. 2005 decemberében Henry Moore Fekvő alak című kéttonnás bronzszobrát fújta meg egy tolvajbanda. Éjnek évadján odaállítottak a szobornak otthont adó hertfordshire-i birtokra egy Mini Cooperrel, illetve egy daruval felszerelt Mercedes teherautóval, és szó szerint elemelték a műremeket. Valószínűleg nem műgyűjtők lehettek, és bár a szobor eszmei értéke 3 millió font (5,2 millió dollár), fémhulladékként eladva mindössze ötezer fontot érhet.
(2005)

Wanted: Henry Moore Fekvő alak című szobrát valószínűleg beolvasztották

Legértelmetlenebb
Van Gogh, Picasso és Gauguin négymillió fontot érő festményeit igazán bravúrosan lopták el egy manchesteri galériából a vicces kedvű tolvajok. Egyszerűen kikerülték a riasztókat, a biztonsági kamerákat és a teremőröket, szépen elvitték a képeket, amelyeket később egy fémcsőbe tekercselve rejtettek el egy nyilvános vécében a múzeum biztonsági rendszerét erősen kritizáló üzenet kíséretében. Képzeljük el a névtelen telefonhívásra kiérkező rendőrök arcát a klotyóban!
(2003)

Van Gogh Párizs falai házakkal című rajza volt az egyik vécében talált mű | Nézd meg nagyban!