Nádasdy Ádám: Prédikál és szónokol (esszék, előadások, publicisztikák), Magvető, 2008, 338 p, 2990 Ft
Miért fontos?
Erről Esterházy azt írta: "Van a Narancsban Nádasdy Ádámnak egy gyönyörű nyelvészeti cikksorozata, kötelező hazafias olvasmány, amennyiben nyelvében él a homeless." A Modern Talking című sorozat épp annyira korfestő jelenség, mint annak idején Grétsy László Álljunk meg egy szóra! című nyelvművelő műsora volt, csak már egy másik koré. Nemcsak fogódzót ad bizonyos esetekre, hanem egy modern és flexibilis (azaz: használható) nyelvfilozófiát közvetít, amelynek lényege, hogy mi vagyunk a nyelv.
Ki a szerző?
Nádasdy tanár úrral személyesen legtöbbször az ELTE angol szakán lehet találkozni, ahol nyelvészetet tanít; írásaival pedig az Írók Boltjában, a verseskötetek között, illetve a Magyar Narancs hasábjain.
Mi ez a könyv?
A szerzőnek már korábban megjelent egy hasonló, nyelvészeti tárgyú kötete Ízlések és szabályok címmel 2003-ban, jobbára szintén a Magyar Narancs-beli cikkekből. Az a kötet az 1990 és 2002 közötti publicisztikákból válogatott. Az idén megjelent, Prédikál és szónokol tulajdonképpen ennek folytatása, a 2003 és 2007 közt megjelent írásokat tartalmazza, de benne van például a Mindentudás Egyetemén tartott előadása, illetve más, hosszabb lélegzetű, de nem kevésbé szórakoztató esszéje.
Miről szól?
A szövegek egytől egyig nyelvészeti fejtegetések, méghozzá nem előíró, hanem leíró jellegűek. Ez még így önmagában nem is borzolná fel a kedélyeket. De. Aki olvasgatni szokta a már felemlegetett Narancs-beli Modern Talking sorozatot, az tudja, ha Nádasdy Ádám írja ezeket a fejtegetéseket, akkor a száraz nyelvészetből szórakoztató társadalomlélektan, vicces önéletrajzi regény kerekedik ki. Sőt, krimi. (Eco óta tudjuk, hogy a krimi a legfilozofikusabb műfaj az összes közül: Miért lehet? Honnan jöhet? Ki a tettes? stb.)
Kiknek ajánljuk?
Mindenkinek, aki életében már elgondolkozott azon, hogyan mondjon egy szót.
+ + +
Szendi Gábor: A nő felemelkedése és tündöklése, Jaffa, 2008, 316 p., 2940 Ft
Miért fontos?
Idén Szendi Gábor mellett a másik sztárpszichológus, Csernus Imre is megjelentetett egy nőkről szóló könyvet, azt is joggal illeszthettük volna bele összeállításunkba, hiszen a hype ugyanolyan heves volt mindkettő körül. Azért választottuk mégis Szendi Jugendtstil borítójú, vaskos kötetét, mert múlhatatlan érdeme, hogy a nők magasabbrendűségének kimerítő, tudományos bizonygatása közben szóba kerül a vízimajom-elmélet is. Végre!
Ki a szerző?
Szendi Gábor programozó matematikus, forgatókönyv-író és dramaturg, könyvkötő, végül pszichológus. Szakterülete a szorongásos (pánik, fóbiák), depresszív zavarok és a pszichés meddőség. 2005-ben nagy port kavart Depresszióipar című könyvével, amelyben megkérdőjelezi a klinikai pszichiátria számos bevett gyakorlatát.
Miről szól?
A cím nem árul zsákbamacskát, a könyv valóban a női nem apoteózisát nyújtja, méghozzá evolucionista érvrendszer segítségével. Annyi minden hízelgő derül ki a nőkről, hogy még XX kromoszómapár birtokában is kissé zavarba ejtő olvasni. (Bár az önbizalomnak jót tesz.) Sokszor lehet olyan kényszerítő érzésünk, hogy a szerző állításait valakivel le kellene ellenőriztetni. Ha szerencsénk van, akad olyan kedves ismerősünk, aki a vízimajom-elmélet ügyében is helyre rak minket.
Kinek ajánljuk?
A tapasztalat azt mutatja, hogy negyven fölötti nőknél katartikus hatású a könyv. Csak nehogy úgy járjunk, hogy anyánk a kötetet vadul lobogtatva bizonygatja, hogy azért neki van igaza, mert a Szendi könyvében azt olvasta, hogy igaziból a nők a teremtés koronái.
+ + +
Norbert Frei: 1968 - Diáklázadások és globális tiltakozás, Corvina, 2008, 263 p., 2990 Ft.
Miért fontos?
1968 negyvenedik évfordulóján a csapból is 1968 negyvenedik évfordulója folyik. A "huszadik század 1848-át" befedi a romantikus lepedék, hajlamosak vagyunk túlidealizálni. Norbert Frei könyvében egy darab kép sincs, és lényegében azért jó, mert higgadt és következetes, erre remek példa az is, hogy nem fordít a kelleténél több figyelmet Párizsra, csupán hangulatot teremti meg az ottani eseményekkel. A valódi elemzés (mint ahogy az előzmények is) Amerikával kezdődik, a változás és az ideák évtizedével, amit sok szempontból tesz Obama a könyv kiadásának évében való megválasztása még aktuálisabbá (ehhez hasonló következtetések a könyvben természetesen nincsenek, viszont rendkívül tanulságos lehet párhuzamosan olvasni Norbert Frei Amerika-fejezetét a Rubicon évvégi Obama- és polgárjogi különszámával). Még inkább hiánypótló a könyv az európai események tekintetében. Érthető módon a legrészletesebben a németországi poszt-nemzetiszocialista társadalom '68-ig vezető útja van kibontva, amely egyben az úgynevezett "másik út", melynek darabjaira hullása - a nálunk egyelőre szintén feldolgozatlan olasz "ólomévek"-hez hasonlóan - a városi terrorban bontakozott ki, és 1977-ben csúcsosodott aztán. Frei magának a hatvannyolcas évszámnak sem tulajdonít túl nagy jelentőséget, az évtized érdekli és folyamatok érdeklik, valamint a működési elv.
Ki a szerző?
Norbert Frei a jénai Friedrich Schiller Egyetem Modern Történelem tanszékének professzora. A hetvenes években Münchenben tanult politika- és kommunikációelméletet, illetve újságírást, a nyolcvanas évek közepén a Harvardon ösztöndíjas. Közel harminc éve publikál, visszatérő témája a poszt-nemzetiszocialista német társadalom, illetve annak kritikája. Norbert Frei jelenleg ötvenhárom éves. 1968-at feldolgozó könyve idén jelent meg Németországban is.
Mi ez a könyv?
Frei egyértelműen tudományos, ám a mozgalmas témából adódóan rendkívül izgalmas és olvasmányos könyve egészében, globális összefüggéseiben dolgozza fel a híres évet, azaz sokkal inkább a hatvannyolcas eseményekben, és az ún. "68-as generáció" tetteiben csúcsosodó teljes évtizedet, annak számos ellentmondásával, változást hozó, ám későbbi darabjaira hullását mindvégig önmagában hordozó termékeny zűrzavarával. Frei munkája - egy kötelező párizsi felütés/előszó után - lényegében az amerikai eseményekből ki, majd mindennél alaposabban taglalja a "német különút"-at, ezt követően kitér Olaszországra, Japánra és Nyugat-Európára, majd a keleti blokkra, végül pedig jól levonja mindebből a tanulságot.
Kinek ajánljuk?
Akit nem csak az évek során 1968-ra rakódott romantikus és üres sémák érdeklik, hanem a valódi folyamatok összefüggésében szeretné megérteni a második világháború után született első generációt, illetve azt a '68-at, amely már az ötvenes években elkezdődött, és amely nem csak és leginkább nem Párizshoz köthető.
+ + +
Burget Lajos: Retró szótár. Korfestő szavak a második világháborútól a rendszerváltásig, Tinta Könyvkiadó, 352 p, 2490 Ft
Miért fontos?
A Rákosi- és Kádár-korszakban élt nemzedék rengeteg olyan szót, kifejezést, fogalmat használt, amelyek jelentéséről elképzelésük sincs a már a rendszerváltás körül születetteknek. Burget Lajos újságíró úgy döntött, hogy mielőtt végleg feledésbe merülnének ezek a történelem által formált, hol riasztó (osztályellenség), hol mulatságos (kiving), hol riasztóan mulatságos (békeharc) kifejezések, összegyűjti őket, és enciklopédiaszerűen - de könnyen befogadható stílusban - el is magyarázza jelentésüket és születésük körülményeit. Jól tette.
Ki a szerző?
Burget Lajos szerkesztő, szógyűjtő, író és újságíró. Írt már szótárt korábban, akkor a ma már ismeretlenül csengő szavakat, népies vagy régies kifejezéseket gyűjtötte egybe és magyarázott meg (Szótárház). A retró szótár ötlete már jó néhány éve felmerült benne, de nem érhette meg művének megjelenését, a kézirat átadása után, 2007 januárjában elhunyt.
Miről szól?
Címszavakba szedve egy kor. Tulipános FÉKON-ing, tvisztpulóver, kacsintós pénztárca, dinamógatya, Asszonydicséret mosópor, redőnyös tolltartó, melegcsákány-váltás, zavaróadó és társaik, mind ábécérendben. Fotómelléklet is segít a tájékozódásban.
Kinek ajánljuk?
Húszon innen, húszon túl - kinek múltidézés, kinek konkrét információszerzés céljából.