Rechnitzer János válaszol a fel nem tett kérdésekre

 

Ön szerint hogyan alakulhat a Nyugat-dunántúli Régió jövőképe a legoptimálisabb szcenárió szerint a következő költségvetési időszak (2007-2013) végéig? Ebben a fenti időképben milyen szerepe lehet: Győr városának (régióközpont)?; az idegenforgalomnak?; a határmneti együttműködésnek (EU Régiók)?; Bécsnek (Bécs-Pozsony-Győr nagyrégió)?; az EU- ból érkező támogatásoknak, forrásoknak? (Nagy Péter)

A Nyugat-dunántúli Régió lehetőségei kitágulnak a következő tervidőszakban. Kiépülhet az észak-déli közlekedési tengely, ami a belső kohéziót segíti, egyben a vasúti közlekedés korszerűsítésével szintén jobb összeköttetés jön létre, amire már ráfűződhet az Észak- és Dél-Európa közötti egyre látványosabban formálódó kapcsolati rendszer. Véleményem szerint nagy lendületet kap a Bécs-Pozsony-Győr-Sopron városrégió együttműködése, de kibontakozik a Szombathely-Zalaegerszeg-Graz-Maribor kapcsolat is, ami részben megosztja régiót, de a nemzetközi viszonylatokban új irányokat adhat. Ezek a kapcsolatok meghaladják a jelenlegi határ menti együttműködéséket, s azok szerepe formálisan is csökken.
Győr regionális szerepe növekszik, több új funkció jelenik meg a városban, a kutatás-fejlesztés bázisai bővülnek, s ezekhez kapcsolódó új szolgáltatások is megjelennek. A beszállítói rendszerek jobban kiépülnek, ami új típusú város- és térségfejlesztést kíván meg (KKV park, innovációs és szolgáltató központok). Az idegenforgalomban a kultúra lesz az egyik húzóágazat, hiszen a város egyre több kulturális szolgáltatással gyarapodik. Reméljük, hogy a városkép is szépül, nagyobb gondoskodást kapnak az épületek, terek és utcák.
Az Európai Uniós támogatásokat most nem lehet megbecsülni, még minden bizonytalan. Talán van remény arra, hogy a régiónak saját operatív programja legyen, így aztán a forrásokat a kidolgozott, megújított koncepcióra és az arra épülő programra lehet építeni. Fontos és meghatározó szerepe lehet, de azt nem szabad elfeledni, hogy a támogatásokat, s az azokkal létrehozott intézményeket működtetni kell, így a nemzeti s ezen belül a regionális források nagysága, folyamatossága éppen olyan fontos, mint az Európai uniós támogatások.

Mi a szubszidiaritás? Definíciója van-e?

A szubszidiaritás a településeknek vagy térségi közösségeknek (esetünkben kistérség, régió) azt a jogát jelenti, hogy saját maga intézze ügyeit és döntsön felettük (pl. fejlesztés). A döntéseket és a hozzájuk kapcsolódó hatásköröket arra a szintre kell helyezni, ahol a legnagyobb átlátás és kompetencia van az adott ügyek tekintetében. A települések vagy azok közössége, illetve a létrehozott régiók látják át a legjobban saját ügyeiket, fejlesztési irányaikat, azok megvalósítóit, szereplőit, maguk képesek regisztrálni és értékelni az eredményeket stb. Így esetünkben a régió olyan szint a közszolgáltatások és a területfejlesztés szervezésében, irányításában, ahol a térség működése, jövőjének alakítása az ott élők által választott képviselők kezében van.