Spiró György

Hogyan győznek a provinciák? - A Fogság c. regény történelmi hátteréről

A Fogság hátterét az i. sz. 1. század Római Birodalmának történései adják. Az előadás nem a regényről szól, hanem a regény alapjául szolgáló kutatások néhány tanulságáról. A Római Birodalom külpolitikája azon alapult, hogy Róma nem szólt bele a provinciák vallási, gazdasági és törvénykezési életébe. A fővárosban minden erőszakkal meghódított vagy pénzzel meggyőzött szövetséges nép istenei szobrot kaptak, annak a multikulturális, páratlanul toleráns és bölcs szemléletnek megfelelően, amelyhez hasonlót egyetlen szuperhatalom sem tudott azóta tanúsítani. Ennek ellenére a perifériák intoleráns mentalitása behatolt a centrumba és a birodalmi Rómát mind kulturálisan, mind politikailag szétverte. Mi lehetett ennek az oka? Lehet-e párhuzamokat vonni a kétezer évvel ezelőtti fejlemények és mai tendenciák között?

I. A birodalom dicsérete
Az ókori Róma - az első szuperhatalom - külpolitikája kivételesen ésszerű, toleráns és sikeres, vallási tekintetben liberális, kereskedelmileg hatékony volt. Róma nem szólt bele a meghódított népek vallási életébe és törvénykezésébe. Többnyire meghagyta a helyi uralkodó elitet, a társadalmi struktúra megváltoztatására sehol sem törekedett. A világkereskedelem, sőt a turizmus első nagy korszaka ez, amelyet nyugodtan nevezhetünk első globalizációnak.

II. A provinciák beveszik Rómát
Ahogyan a Földközi-tenger Itália számára kültengerből beltengerré vált, a külkereskedelem belkereskedelemmé, úgy vált a külpolitika fokozatosan belpolitikává. Megindult a provinciákból való betelepülés Rómába, amelyet elősegített a birodalom páratlanul toleráns vallási politikája. A zsidók vallási és kereskedelemi szempontból is marginális szerepet játszottak, de sokan voltak és döntő szerepet játszottak a birodalom megrendülésében.

III. Globális válasz az első globalizációra: a kereszténység
A birodalom mentalitását alapjaiban változtatta meg a provinciákból származó új, váratlan vallás, a kereszténység, amely az ókori globalizáció által megosztott zsidóságból bukkant elő. A görög-római hitvilág racionalisztikus és evilági szemlélete felől a keresztény hit irracionálisnak tűnt, híveit elvakult, primitív embereknek és vallási fundamentalista terroristáknak látták. Gyűlölték és félték őket - ilyen típusú magatartás ekkor jelent meg először a történelemben.

IV. Napjaink zsidói: a muzulmánok
A Római Birodalom története paradigmatikus, alakulása későbbi birodalmak alakulására is jellemző. Az ókori zsidókéhoz hasonló szerepet ma a muzulmánok játszanak: vallásilag töredezettek, egymással vetélkedő országokra és rétegekre oszlanak. Megvan náluk mind az elvakult fundamentalizmus, mind a felvilágosult, technokrata, szekuláris állam. Az európai centrumokba pedig mindinkább benyomulnak - s ez arra int bennünket, hogy Senecának igaza lehet: akit meghódítasz ma, az fog téged leigázni holnap.

Tovább