Olaszország - esélyes

Egy Eb-arany kevés a futballt annyira imádó, s róla annyit fecsegő itáliaiaknak, a rettentő erős itáliaiaktól. Tudásuk, keretük, minden más alapján jöhet a második - ha Trapattoni is úgy gondolja.

Az olasz labdarúgó-szövetséget, a Federazione Italiana Giuoco Calciót 1898. március 15-én hívták életre. A FIFA-nak 1905, az UEFA-nak 1954 óta tagja. A taljánok meglehetősen sok sikert mondhatnak a magukénak, mivel eddig háromszor bizonyultak a világ legjobbjának (1934, 1938, 1982), egyszer nyertek Európa-bajnokságot (1968) és olimpiai bajnokságot (1936), s további két alkalommal ezüstérmet szereztek a vb-n (1970, 1994). Ráadásul a fiatalok között is az övék az egyik legjobb válogatott, ezt bizonyítja az utánpótlás Európa-bajnokság megnyerése is 1992-ben, 1994-ben és 1996-ban.

Ennek ellenére az utolsó komoly sikerük az 1982-es világbajnokság megnyerése volt, azóta nem volt sok szerencséjük a nagy világversenyeken. Az 1998-as vb-ről a későbbi győztes franciák ellen tizenegyesekkel estek ki, a legutóbbi Eb-n már félig a nyakukban volt az aranyérem, amikor a gallok a hosszabbítás perceiben kiegyenlítettek, majd a győzelmet is megszerezték, a 2002-es vébén pedig a házigazda dél-koreaiak ellen voltak kénytelenek búcsúzni, meglehetősen vitatott körülmények között - ki nem emlékezne az ecuadori "játékvezetőre", Byron Morenóra...

A váratlanul rossz vb-szereplés miatt a szövetségi kapitány, Giovanni Trapattoni is meglehetően sok kritikát kapott, és amikor az Eb-selejtező rajtja is félresikerült, akkor bizony erősen ingott a kispad a tréner alatt. A taljánok ugyanis az azeriek elleni papírforma-győzelem után hazai pályán csak ikszeltek a szerbekkel, majd idegenben kikaptak Walestől. Ezt követően azonban összekapta magát a csapat, és végül megszerezte a csoportelsőséget: bizony a pótselejtező nagy kudarc lett volna azzal a játékoskerettel, amely az olaszok rendelkezésére áll.

Elég, ha csak a csatárokat vesszük figyelembe: Filippo Inzaghi, Alessandro del Piero, Christian Vieri is Trap rendelkezésére áll, és akkor Franceso Tottit nem is soroltuk ide. Hozzájuk jön a világ két, talán legjobb kapusa, Francesco Toldo és Gianluigi Buffon, a védelemben Alessandro Nesta és Fabio Cannavaro... Az egyedüli gond csak a középpályán van, jellemző, hogy ebből a csapatrészből a selejtezők során a legtöbb időt a Chievo Verona focistája, Simone Perrotta töltötte a pályán.