„Nem ilyen döntőt kívántam magamnak, nem tudtam pályán maradni, nagyon fájt a lábam” – utalt arra, hogy a franciák elleni, saint-denis-i döntőben a 25. percben le kellett őt cserélni. „De így is nagyon boldog vagyok” – tette hozzá.
A Real Madrid háromszoros aranylabdása arról is beszélt a beIN Sportnak nyilatkozva, hogy a torna eleje óta „a maga módján” végig igyekezett segíteni, vezérelni a csapatát. „Mindig jelen voltam” – szögezte le.
Ronaldo, akit az első félidő közepén hordágyon vittek le a pályáról, a hosszabbításra visszajött a kispad mellé, és a szövetségi kapitány mellett biztatta csapatát. Először akkor sírt, amikor kiderült, hogy nem tudja folytatni a játékot, másodszor viszont már örömkönnyekben tört ki, amikor a lefújást követően a kapitány és a társai ölelgették őt.
A válogatott védője, Cedric Soares elárulta, hogy a szünetben Ronaldo hihetetlen beszédet mondott nekik.
A döntő Éder lövésével, a 109. percben dőlt el.