Megszégyenülve távozott Budapestről az Eb-esélyesnek tartott Hollandia

A holland szurkolók vonulása is fantasztikus látványt nyújtott

Vasárnap este lejátszották az utolsó budapesti mérkőzést is a részben hazai rendezésű Európa-bajnokságon. A csoportkörből százszázalékos teljesítménnyel továbbjutó holland csapat nagy meglepetésre 2-0-ra kikapott a cseh válogatottól a Puskás Arénában. A találkozó után a népes számban Budapestre érkező hollandok csalódottságukban sörös poharakat dobálták a saját játékosaik felé, rengeteg zászlót a lelátón és a mellékhelyiségekben hagytak, míg a csehek az elképesztő bravúr után valóságos örömünnepet rendeztek.

Minden gyereknek szüksége van hősökre. Amikor a magyar válogatott legutóbb szerepelt labdarúgó-világbajnokságon (1986) még egy éves sem voltam, így nekem kamaszként sosem adatott meg, hogy a saját hazámnak szurkoljak nagy tornán. Így hát sok más gyerekhez hasonlóan a magyar válogatott mellé én is választottam egy kedvenc csapatot, amelynek szurkolhatok a nagy tornákon, az élet pedig úgy hozta, hogy a holland csapatra esett a választásom.

Dennis Bergkamp lőtte az 1998-as vb legszebb gólját az argentinok ellen Forrás: AFP/Daniel Garcia

A kilencvenes években Dennis Bergkamp, Patrick Kluivert, Mark Overmars és Edwin Van der Sar voltak a legnagyobb hőseim, a következő generációból pedig Arjen Robben és Robin van Persie játékát csodáltam leginkább. Őket sajnos sosem láthattam élőben játszani, míg a mostani csapatban koránt sincsenek ekkora karakterek, ennek ellenére így sem volt miért fanyalognom, hiszen a holland csapat a csehek elleni mérkőzést megelőzően kiszolgálta a közönséget az Európa-bajnokságon.

Az évek során a holland válogatott rengeteg boldog percet, és legalább annyi drámai pillanatot okozott nekem, mint a magyar válogatott, azonban 36 év alatt még soha nem láttam a helyszínen egyetlen holland meccset sem, így a vasárnapi találkozót úgy vártam, mint egy kisgyerek a karácsonyt.

A Puskás Arénában korábban már pályára lépett a világbajnok francia válogatott és az Eb-címvédő portugál csapat is, azonban a hollandok érkezése azért is volt különleges, mert a magyar után talán az övék a világ második legjobb szurkolótábora.

Ők ugyan nem voltak annyian, mint a mieink, azonban vasárnap narancssárgába borították a teljes Hősök terét, és elképesztő hangulatot csináltak útban a Puskás Aréna felé.

Amikor megérkeztünk, a stadionban szinte mindenhol csak narancssárga mezes szurkolókat lehetett látni.

A hollandok elképesztő látványosságot nyújtottak, rengetegen fotózkodtak az extrém külsejű szurkolókkal, akik olyan boldogok voltak a meccs előtt, mintha már megnyerték volna az Európa-bajnokságot.

A hollandok boldogan pózoltak a meccs előtti fotókhoz Fotó: Csudai Sándor - Origo

Amikor elfoglaltuk a helyünket, akkor már a csehek népes tábora is a lelátón volt és egyre több magyar mezes szurkolót is látni lehetett, akik folyamatosan Marco Rossi csapatát éltették.

A meccs előtt volt bennem némi félsz, ugyanis a magyarokon és a hollandokon kívül az Arsenal számomra a legkedvesebb csapat, szintén két holland, Bergkamp és Overmars miatt alakult ki ez az örök szerelem. Korábban már három Arsenal-meccsre is eljutottam, ezeken két döntetlen és egy vereség az észak-londoni csapat mérlege, ilyenkor meg a babonás szurkolóban mindig ott motoszkál, hogy talán ő hozza a rontást a csapatra.

A találkozó eleje olyan forgatókönyv szerint zajlott, ahogy azt mindenki várta. A hollandok játszották a kétérintős, labdatartós játékukat, a csehek pedig behúzódtak és a gyors kontratámadásokban bíztak. Hiába irányítottak a hollandok, nem tudtak veszélyt teremteni, ezért a szurkolók elkezdték annyira unni magukat, hogy a 22. percben az Eb során először hullámoztak a Puskás Arénában.

A holland szurkolók egy ideig magukat szórakoztatták Fotó: Csudai Sándor - Origo

Három perccel később az orosz Szergej Karaszjov játékvezető ivószünetet rendelt el, ez pedig tökéletes alkalom volt arra a szép számmal érkező magyar szurkolóknak, hogy megmutassák milyen is a magyar virtus. Hangosan zúgott a "Ria-Ria Hungária" rigmus.

Fél óra semmittevés után a holland szurkolók teljesen megunták csapatuk impotens játékát, és elkezdtek hangosan fütyülni, majd nem sokkal később ismét egy kis hullámzással pörgették fel a hangulatot, ha már a mérkőzés nézhetetlen volt.

A szünetben az MTI-nél dolgozó olasz szimpatizáns barátommal azt beszéltük, hogy a hollandok ugyanazt csinálták az első félidőben, mint az olaszok az osztrákok ellen, és erre akár rá is fázhatnak. A lelátón azonban sokan nem vették komolyan, hogy a cseh csapatnak bármi keresnivalója is lehetne.

Donyell Malen elszórakozott ziccere Fotó: Csudai Sándor - Origo

A második félidő elején aztán szépen kivégezték magukat a hollandok. Az 52. percben egy gyönyörű támadás végén Donyell Malen lépett ki ziccerben. A 22 éves támadó egy az egyben ment Tomas Vaclikra, de ahelyett, hogy valamelyik sarokba bepasszolta volna a labdát, inkább ki akarta cselezni a cseh kapust, aki viszont bravúrral menteni tudott.

Az ellentámadásból pedig azonnal emberelőnybe kerültek a csehek.

A középcsatár Patrik Schick áthámozta magát Matthijs de Ligten, aki utolsó emberként kézzel elpaskolta a labdát. Karaszjov játékvezető először sárgát adott a holland védőnek, de a fülére szóltak a VAR-szobából, hogy illene megnéznie az esetet. Ebben a pillanatban a stadionban már mindenki tudta, hogy a Juventus sztárjának befejeződött a mérkőzés, néhány másodperc múlva pedig meg is kapta a piros lapot.

• A hollandok eddig négy piros lapot kaptak az Európa-bajnokságok történetében. 1976-ben Csehszlovákia ellen kettőt, Csehország ellen pedig 2004-ben és most 2021-ben is.

Az orosz játékvezető döntése után röpködtek a söröspoharak a Puskás Arénában, majd Tomás Holes fejesével a csehek teljesen megérdemelten szereztek vezetést a 68. percben.

• Holes az első cseh játékos, aki gólt lőtt és gólpasszt adott egy Eb-meccsen, mióta Jan Koller és Milan Baros is megtette ezt Hollandia ellen a 2004-es Európa-bajnokságon.

A gólt fejelő Tomás Holes volt a meccs legjobbja Fotó: Csudai Sándor - Origo

A folytatásban a szurkolók által már a bemutatásnál kifütyült szövetségi kapitány, Frank de Boer elkezdett vagdalkozni, behozta az összes használható támadójátékosát, de a hollandok továbbra is veszélytelenek voltak, Patrik Schick pedig belőtte a negyedik gólját az Európa-bajnokságon, ezzel pedig eldöntötte a meccset.

A hollandok ezzel nem csak kiestek, de negatív rekordot is felállítottak, egy kapura lövésük sem volt a meccsen, ilyen szégyenteljes teljesítményt pedig még sosem nyújtottak egy nagy tornán sem.

A lefújás után a holland focisták ki akartak menni a szurkolókhoz, de nagyon hangosan kifütyülték őket, és továbbra is repültek feléjük a söröspoharak, így érthetően nem mertek közel menni hozzájuk. A csalódott holland drukkerek ezt követően rengeteg zászlót hagytak a lelátón és a mellékhelyiségekben is, és amilyen csinnadrattával érkeztek, olyan szégyenteljesen távoztak a Puskás Arénából.

A magam részéről abban bíztam, hogy a magyar válogatott csodálatos Eb-szereplése után a hollandoktól is kapok egy életre szóló élményt, de ezt a mérkőzést minél előbb szeretném elfelejteni, mert sem a mutatott játék, sem a lelátón uralkodó hangulat nem hozta azt a szintet, amit az Európa-bajnokság alatt mi magyarok megszoktunk a saját csapatunktól.