A Mersey-parti klub 127 éves fennállása során 18 bajnoki címet szerzett Angliában, ami a második legtöbb a Manchester United 20 bajnoki trófeája után. Azonban még kimondani is elképesztő, hogy a Liverpool a Premier League 1992-es indulása óta még egyszer sem volt bajnok. Pedig a nyolcvanas években a Manchester United élére kinevezett Alex Fergusonnak is az volt a legnagyobb motivációja, hogy „végre véget vessen a Liverpool rohadt sikersorozatának”.
Igaz, a Liverpool párszor már igen közel került a trófeához, de valami baki mindig beütött az utolsó pillanatban. A legemlékezetesebb eset 2014. április 27-én történt, amikor a klub legendája, Steven Gerrard óriásit hibázott a Chelsea elleni rangadón. Gerrard pályafutásából csak a bajnoki cím maradt ki, pedig rendkívül közel jutott ahhoz is. A 2013/14-es szezonban a Liverpool három fordulóval a Premier League vége előtt vezette a tabellát, a Chelsea elleni rangadón formálissá tehette volna a bajnoki cím sorsát. Azonban Gerrard az első félidő végén utolsó emberként elcsúszott, a labdavesztés után Demba Ba kilépett ziccerben, és nem hibázott.
A Chelsea végül 2-0-ra nyert az Anfielden, a Manchester City pedig megelőzte az összeomlott Liverpoolt, amely a következő játéknapon háromgólos előnyről ikszelt a Crystal Palace otthonában.
Fájni fog, egészen addig a napig, amíg elmegyek. Elvesztettük a fonalat, lelkesedtünk, ahelyett, hogy kontrolláltuk volna a meccset. Tapasztalatlan voltam, mert nem harcoltam sokszor a bajnoki címért, és tapasztalatlan volt a csapat is
– mondta Gerrard, aki Bajnokok Ligáját, UEFA-kupát, FA-kupát, Ligakupát is nyert a Vörösökkel, de a Premier League-ben csak két második hely jött össze neki.
Persze nagyon nem kell sajnálni a Liverpool-szurkolókat, mert ugyan bajnoki címet 29 éve nem ünnepelhettek, de az 1990 óta tartó ínséges időszak alatt azért csak összehoztak három FA-kupát, négy Ligakupát, egy UEFA-kupát és egy Bajnokok Ligája-győzelmet. És persze említhetnénk a 2007-es és a 2018-as elbukott BL-döntőket is, mert azok ugyan nem trófeák, de a legrangosabb európai kupasorozatban szépen csillog az ezüst is.
A 80-as években a Liverpool uralta az angol bajnokságot. Bob Paisley vezetésével 1980-ban, 82-ben és 83-ban is bajnoki címet nyertek. Paisley nyugdíjba vonulása után a 63 éves veterán edző, Joe Fagan ült le kispadra. Első szezonjában a Liverpool az első olyan angol csapattá vált, amelyik triplázni tudott, ugyanis megnyerte a bajnokságot, a BEK-et és a Ligakupát. Fagan második évét beárnyékolta a városi rivális Everton bajnoki címe, és a brüsszeli Heysel Stadionban bekövetkezett tragédia, amikor a Juventus elleni BEK-döntő előtt az angol szurkolók lecsaptak az olaszokra a stadionban, a tömegjelenetben pedig leomlott az egyik oldalfal, és 39-en meghaltak. A tragédia után az UEFA határozatlan időre az összes angol csapatot kitiltotta az európai kupasorozatokból, Fagan pedig visszavonult.
Fagan távozása után a Liverpool veterán sztárcsatára, Kenny Dalglish lett a játékos-edző, akinek már az első szezonjában sikerült elhódítani a bajnoki címet és az FA-kupát. Az akkor 35 éves Dalglish három góllal és öt gólpasszal vette ki a részét a sikerből, míg a csapat legnagyobb sztárja a tíz évvel fiatalabb walesi támadó, Ian Rush volt, aki 28 találattal vette ki a részét a szezonból.
Az 1986/87-es szezont trófea nélkül zárta Kenny Dalglish csapata, ráadásul a bajnokságban 30 gólig jutó Rusht 3,2 millió fontért elvitte a Juventus.
A kilátások nem voltak éppen ideálisak, azonban Liverpoolban tökéletesen megoldották a walesi sztár pótlását. Az Oxford Unitedtól 750 ezer fontért igazolt John Aldridge 26 góllal házi gólkirály lett, míg a Watfordtól érkező John Barnes megkapta az év játékosa díjat. Az angol balszélső 15 góllal és 15 gólpasszal járult hozzá a Liverpool újabb bajnoki címéhez.
Az 1988/89-es szezon maga volt a dráma és a tragédia. Kenny Dalglish csapata ugyan megnyerte az FA-kupát, de a sikert beárnyékolta az 1989. április 15-én a sheffieldi Hillsborough-stadionban rendezett Nottingham Forest elleni elődöntő, amikor David Duckenfield rendőrfőnök döntése alapján beengedtek 2000 szurkolót a már amúgy is zsúfolásig megtelt lelátóra. A már bent lévők a korlátnak szorultak, aki tehette, a kerítésen keresztül próbált átmászni az üres szektorokba vagy a játéktérre. Akinek ez nem sikerült, az összezúzódott a vaskorláton és a drótkerítésen, halálra taposták vagy egyszerűen megfulladt. Az eset 96 áldozatot követelt, és az angol labdarúgás legszörnyűbb tragédiájaként vonult be a történelemkönyvekbe.
A tragédia valósággal sokkolta a világot és a liverpooliakat, így kevesekben maradt meg, hogy
bő egy hónnappal később a Liverpool az utolsó utáni pillanatban bukta el a bajnoki címet.
Az utolsó fordulóban a tabellát három pont előnnyel vezető Liverpool az Arsenalt fogadta az Anfielden. A találkozóra eredetileg áprilisban került volna sor, de a Hillsborough-tragédia miatt május 26-ára halasztották. Az Ágyúsok Alan Smith 51. percben szerzett góljával megszerezték a vezetést, de ez még mindig kevés volt a bajnoki címhez, ugyanis a Liverpoolnak ekkor még jobb volt a gólkülönbsége. A dráma a 92. percben jött, amikor Michael Thomas egy leheletfinom csellel tisztára játszotta magát, majd elpöckölte a labdát a kivetődő Bruce Grobbelaar mellett, ez pedig azt jelentette, hogy az Arsenal jobb gólkülönbségének köszönhetően megnyerte a bajnokságot.
A Liverpool legutóbb az 1989/90-es szezonban, 29 évvel ezelőtt nyert bajnoki címet. A Mersey-parti csapat kilenc ponttal előzte meg az Aston Villát. Az akkor már inkább a vezetőedzői feladataira koncentráló Kenny Dalglish csak egy meccsen lépett pályára a szezonban. A bajnoki cím szempontjából már tét nélküli Derby County elleni összecsapáson a 71. percben pályára küldte magát a dán Jan Mölby helyett. Azonban a harmadik bajnoki cím sem tudta feledtetni a skót mesterrel a Hillsborough-tragédiát. Számtalan temetésen jelent meg, volt, hogy egy nap négyen, így 1991. február 22-én beadta a lemondását.
Bruce Grobbelaar 1957. október 6-án született a dél-afrikai Durbanben, 1981 és 1994 között 529 mérkőzésen védte a Liverpool kapuját. Gyerekkorát azonban Dél-Rodéziában (mostanra Zimbabwe) töltötte, ugyanis az apja az ottani vasútépítésen vállalt munkát. A Liverpool kapusa a polgárháború idején a rodéziai hadseregben szolgált, és embert is ölt bozótháborúban, mielőtt 1979-ben csatlakozott a Vancouver Whitecaps csapatához.
„Még mindig emlékszem, amikor először meg kellett ölnöm valakit.
Körülbelül három hónapja tartózkodtunk a terepen. Tizedesként vezettem azt a csapatot, amely épp az ellenséget üldözte. Épp egy sziklát akartunk megkerülni, amikor az álcázott katona a puskáját rám fogva elém ugrott mögüle. A pulzusom dübörgött a fülemben, miközben csak húztam a ravaszt, ahogy bírtam. A mai napig előttem van a szeme.
Ha hétköznap találkoztunk volna velük az utcán, normális ruhában, minden más lett volna, így azonban az adott pillanatban nem éreztem mást, csak megkönnyebbülést, hogy gyorsabb voltam, hamarabb lőttem, mint ő
– idézett a Dailymail Grobbelaar „Élet a dzsungelben” című könyvéből.
Ian Rush 1961. október 20-án született St Asaphben. Minden idők legeredményesebb Liverpool-csatára 554 mérkőzésen 346 gólt szerzett a klub színeiben, öt bajnoki címet, három FA-kupát és két BEK-et nyert. A walesi legenda szerint Mohamed Szalah képes lehet arra, hogy megdöntse a 47 gólos idényrekordját, de az egyiptomi támadó karrierjének valódi fokmérője a megnyert trófeái lesznek.
„Amikor én egy idényben 47 gólt szereztem, akkor három trófeát nyertünk”
– nyilatkozta Ian Rush, aki az 1983/84-es idényében bajnokságot, Ligakupát, valamint BEK-et nyert a Liverpoollal, ráadásul a 47 gólos szezonját követően 26, 30, majd 40 gólig jutott a következő években.
Sir Kenny Dalglish 1951. március 4-én született Glasgow-ban. 1969-ben kezdte karrierjét a Celticben. Nyolc évig erősítette a glasgow-i csapatot és négy bajnokságot, négy skót FA-kupát nyert, valamint egy alkalommal ő volt a skót bajnokság gólkirálya. 1977-ben Liverpoolba szerződött, ahol Kevin Keagen helyére szemelték ki.
A Vörösöknél eltöltött 13 szezon alatt három BEK-et (1978, 1981,1984), hat bajnokságot, egy FA-kupát, négy ligakupát és Európai Szuperkupát nyert.
A Liverpool irányítását 1985-ben, játékosként vette át, és 1991-ig dirigálta a kor sztárcsapatát. Ezt követően a Blackburn Roverst feljuttatta a Premier League-be, majd 1995-ben bajnok lett csapatával az élvonalban. Ezt követően egy szezonban irányította a Newcastle-t, majd a Celticet. Legutóbb 2011/12-ben vállalt edzői szerepet, mikor is Ligakupa-győzelemre vezette a Liverpoolt. 2018 novemberében Károly herceg lovaggá ütötte Buckingham-palotában.
2015 októberében a Borussia Dortmunddal csodát tevő Jürgen Klopp lett a Liverpool vezetőedzője. A német szakember a bemutatásakor elmondta, nem tudja megígérni, hogy a csapata azonnal trófeákat fog nyerni, de azt igen, hogy amíg kitölti a szerződését, valamit biztosan nyerni fog a Liverpool.
Hogy Klopp mennyire nem beszélt a levegőbe, azt mutatja, hogy már az első szezonjában Európa-liga-döntőt játszott csapatával, amit csak tizenegyespárbajban bukott el a Sevilla ellen.
A 2017/18-as szezonban a Liverpool ugyan csak 4. helyen végzett a bajnokságban, a Bajnokok Ligájában azonban a döntőig menetelt, ahol 3-1-es vereséget szenvedett a Real Madrid ellen, de ki tudja mi lett volna a végeredmény, ha Sergio Ramos nem vonja ki a játékból Mohamed Szalahot?
„Úgy érzem, tudunk arra építkezni, ahová az elmúlt szezonban eljutottunk. Ugyanakkor változott a keretünk, új játékosok jöttek, és voltak, akik elmentek.
Ez lesz a harmadik szezonom a klubnál, és az emberek eddig rendre megkérdőjelezték, hogy vajon tényleg előreléptünk-e. Nem szeretem ezeket a pillanatokat, viszont el kell fogadnom
– nyilatkozta az idei szezon előtt Jürgen Klopp, akinek minden esélye megvan arra, hogy végre megszerezze első trófeáját a Liverpool edzőjeként.
Klopp csapata ugyan egy meccsel többet játszott a bajnokságban, mint a Manchester City, azonban a sorsolása könnyebbnek nevezhető, mert már csak a Tottenhammel és a Chelsea-vel játszik rangadót, ráadásul mindkettőt hazai környezetben. A Bajnokok Ligájában pedig egyenes a Liverpool útja az elődöntőbe, ugyanis a legjobb nyolc között azzal a Portóval találkozik, amelynek az előző szezonban öt gólt lőtt az idegenbeli nyolcaddöntőben.
A Liverpoolnak minden esélye megvan arra, hogy túlszárnyalja az előző idényét, de nagy pénzt nem mernénk tenni rá, hogy ez sikerülni is fog, mert bármikor jöhet egy banánhéj, amelyen el lehet csúszni.