1956, Melbourne - történelem ausztrál módra

Amikor a NOB 1949-ben Rómában döntött a XVI. nyári olimpia rendezőjének kilétéről, a szavazás negyedik fordulója előtt már biztos volt, hogy az ötkarikás játékok Európa és Észak-Amerika után egy újabb földrészen is bemutatkoznak. Melbourne 21, Buenos Aires 20 voksot kapott (az argentinok feltehetően szétrobbantak a méregtől), így 1956-ban Ausztrália lett a házigazda. Azzal a "jelmondattal", hogy versenyzők jöhetnek, de a lovak nem tehetik be a patájukat a kontinensre. Így a lovasversenyeket Stockholmban rendezték meg.

Az olimpiák történetében több alkalommal előfordult, hogy valaki közel 40 évesen legyen olimpiai bajnok. Következő pályaképünk is egy ilyen versenyzőről szól.

Gert Fredriksson már szupersztárként érkezett Melbourne-be, hiszen korábban 1948-ban és 1952-ben is szerzett két, illetve egy aranyérmet az ötkarikás játékokon. Az 1919-es születésű sportember az ausztráliai játékokon bebizonyította, nem fog rajta az idő. Mindkét egyéni számban (1000 és 10 000 méter) magabiztos győzelmet aratott. Pályafutása csúcsát azonban nem ez, hanem az 1960-as római olimpia jelentette, ahol 41 évesen még győzött Sven-Olov Sjödelius oldalán a kajakkettesek 1000 méteres számában.

Fredriksson bámulatos pályafutása során 56 egyéni bajnokságot (közte négy világbajnoki címet - 1948, 1950, 1954, 1958) szerzett, 35-ször győzött váltóban és három alkalommal párosban. Minden idők legjobb kajakosaként vonult vissza, bár utóbbi megállapítás nem teljesen állja meg helyét, hiszen az 1999-es, Győrben megrendezett maratoni kajak-kenu világbajnokság szenior versenyében még 80 esztendősen is rajthoz állt!