Amire a két nagyhatalom képtelen volt, azt egy kicsi távol-keleti keleti ország megvalósította: 1988-ra beköszöntött az olimpiai béke. A moszkvai, valamint a Los Angeles-i bojkotthullám után a dél-koreai Szöulban 160 ország 13 304 sportolója jelent meg, immár a teljes sportbarátság jegyében.
A Koreai Köztársaság fővárosa a "béke, harmónia, haladás" jelmondat jegyében varázslatos olimpiát rendezett. Első alkalommal lehetett fejlődő ország a játékok házigazdája, s Szöul nem akart lemaradni az elődök mögött.
Csak a kommunista berendezkedésű Észak-Korea és hat másik ország nem jött el - a KNDK képes volt az ősi ellenség (ne felejtsük el, 35 évvel korábban még javában dúlt a koreai háború) lehetetlenné tétele érdekében azt híresztelni, hogy Szöulban kolerajárvány tört ki.
Pedig az olimpia nem erről, hanem a sztárokról, a rekordokról és a botrányokról szólt. A játékok legeredményesebb sportolója a kelet-német úszónő, Kristin Otto volt, aki hat aranyérmet szerzett; nem véletlen, hogy a koreai Hankook Ilbo-Korea Times nevű újság őt választotta az olimpia MVP-jének, azaz "legértékesebb versenyzőjének". De őt mégse emeljük "Spitz-i" magasságba (az amerikai úszólegenda Mexikóban két, Montrealban hét első helyet szerzett), hiszen azóta már bevallotta, hogy doppingolt...
Az amerikai úszó Matt Biondi öt, és Janet Evans három aranya mellett egy kis ország aratott nagy sikert a medencék partján: Anthony Nesty Suriname történetének első aranyát szerezte a férfi 100 méteres pillangóúszásban.
Atlétikában az amerikaiak taroltak: a csinos, hosszú hajú, festett körmű Florence Griffith-Joyner 3 aranya és egy ezüstje mellett sógornője, Jackie Joyner-Kersee két aranyat (hétpróba, távolugrás), míg Carl Lewis 2 aranyat (100 m, távolugrás) és egy ezüstöt (200 m) szerzett. Apropó, 100 méter! Az olimpia legnagyobb botrányát a kanadai Ben Johnson szolgáltatta, aki szenzációs 9,79 mp-es világcsúccsal nyerte a 100 métert, ám doppingolás miatt diszkvalifikálták, így a 2. helyezett Lewis kapta az aranyérmet!
Doppingolás miatt két bolgár súlyemelőtől, Grablevtől (56 kg) és Gencsevtől (67,5) is visszavették az olimpiai aranyat, és sajnos mi is bekerültünk a "fekete krónikába": megsemmisítették Szanyi Andor (100) második, valamint Csengeri Kálmán (75) negyedik helyét is. A magyar sportvezetés igyekezett eltussolni az ügyet, s mivel az olimpián szenzációs magyar sikerek születtek, ez sikerült is.
Az atlétikai versenyeken még bőven akadt csillaghullás. A kalapácsvető Szedihnek, a 400 méteres gátfutásban Mosesnek, és a tízpróbázó Thompsonnak sem sikerült megszereznie harmadik ötkarikás aranyérmét, versenyszámaikban a 2., a 3., és a 4. helyen végeztek. Szegény Moses 1978 és 1988 között csupán egyszer kapott ki, s a szöuli döntőben még egyszer...
Thompsonnak pechje volt, mert rúdugrás közben eltört a rúdja, megsérült, de így is folytatta a versenyt, amit meglepetésre a német Schenk nyert meg. A kenyaiak is meglepték a világot, hiszen 800-on Ereng, 1500-on P. Rono, 5000-en Ngugi, 3000 akadályon Kariuki győzött.
A labdarúgótornán a brazil Romario lett a gólkirály 7 találattal, ám a döntőben a szovjetek legyőzték a brazilokat. Birkózásban elkezdődött Karelin nagy menetelése, de ezt lehet mondani a súlyemelő Suleymanogluról, aki Szöulban hatszor javított világcsúcsot. Ökölvívásban a +91 kg-ban Lennox Lewis győzött, még kanadaiként, a fináléban Riddick Bowe-t verve.
Az éremhalmozók között még meg kell említeni az amerikai Greg Louganist (műugrás, 2 arany), a szovjet Dmitrij Bilozercsevet (torna, 3 arany, egy bronz) és a román Daniela Silivast (torna, 3 arany, 2 ezüst, egy bronz).
A szöuli játékokon 188 magyar sportoló vett részt (152 férfi, 36 nő), s Helsinki 16 aranyérme óta a legeredményesebb játékokat zárta 11 arannyal, 6 ezüsttel és 6 bronzzal.
Az éremgyűjtést 1988. szeptember 21-én Darnyi Tamás kezdte meg, aki a 400 méteres vegyesúszásban 4:14.75 perces világcsúccsal győzött.
Egy nappal később az öttusázók taroltak: egyéniben Martinek János győzött, s ez a siker a csapatnak (Martinek, Mizsér Attila, Fábián László) is aranyérmet jelentett. Martinek ezzel a legfiatalabb öttusázó lett, aki valaha is olimpiai bajnokságot nyert. A nap harmadik (összesen pedig a 4.) aranyérmét Sike András nyerte; a Ferencváros birkózója a döntőben a bolgár Balov ellen bizonyult jobbnak.
Szeptember 23-ára egy arany jutott: Szabó József, az 1987-es strasbourgi világbajnok legjobb számában, a 200 méteres mellúszásban Európa-csúccsal győzött. Egy nappal később Borkai Zsolt tornában, azon belül is lólengésben állhatott fel a dobogó legfelső fokára. Teljesítményének értékét növeli, hogy sérülten versenyezve is a maximális 10 pontot érte el, csakúgy, mint a szovjet Bilozercsev és a bolgár Geraszkov.
Szeptember 25-én ismét a medencék világára figyelt Magyarország: Darnyi Tamás a 200 méteres vegyesúszást is világcsúccsal (2:00,17 perc) nyerte, míg az olimpia legfiatalabb győzteseként a 200 méteres hátúszásban Egerszegi Krisztina utasította maga mögé a sokkal esélyesebb kelet-német úszókat.
Szeptember 29-én a kardválogatott győzött: a döntőben 4-8-as hátrányról egyenlítve, jobb találataránnyal verve a Szovjetuniót. A mindent eldöntő asszóban Gedővári győzött Alsan ellen, így 28 év után ismét a magyar kardcsapat lett az olimpiai bajnok.
Szeptember 30-ra két aranyérem maradt: kajak-kenuban Gyulay Zsolt (kajak 500 m), valamint 1000 méteren a kajak négyes (Ábrahám Attila, Gyulay Zsolt, Hódosi Sándor, Csipes Ferenc) diadalmaskodott.
A 33 világcsúcsot hozó olimpia éremtáblázatán a Szovjetunió végzett az élen (55 arany, 321 ezüst, 46 bronz), a második az NDK (37, 35, 30), míg a harmadik az Egyesült Államok (36, 31, 27) lett.