Sajnos, elszúrtuk!

Kiss Gergely olimpiai naplója kizárólagosan az [origo]-nak, 9. rész.

Kezdjük a lényeggel, bár igencsak fájó: a hétfőn délután játszott Világliga-mérkőzésen 11-9-re kikaptunk az amerikaiaktól. Sajnos, elszúrtuk a meccset, különösen az elején, amikor négy perc alatt 3-0-ra elhúzott az ellenfél. Minden támadásnál elvették tőlünk a labdát a bírók - kanadai és lengyel (!) volt a két sípos -, majd szinte minden védekezésünket kiállítással nehezítették. Aztán összekaptuk magunkat, sikerült felállnunk 3-3-ra, sőt, 8-7-re még vezettünk is, de a végét megint elrontottuk.

Ma nem ment nekem a játék, nem dobtam gólt sem - Benedek Tibi volt a legeredményesebb négy találatával -, mérges is vagyok. Kereshetnénk persze mentő körülményt, és találnánk is, mert roppant kemény edzéseket tart Kemény Dénes szövetségi kapitány, még a meccsek előtt is. Ezért kötöttebb az izomzat az ideálisnál a mérkőzések idején. Augusztusban kell jó formában lennünk, nem most...

Ettől függetlenül az ilyen produktum után önkritikusan kell vizsgálnunk magunkat, s ki kell javítanunk a hibákat. Már szerdán, a visszavágón, ahol vissza is akarunk vágni. Amúgy túl sok minden nem történik velünk, a távolságok óriásiak itt Los Angeles környékén, főleg, ha nincs autója az embernek. Két edzés között nincs idő és lehetőség városnézésre, kirándulásra, vásárlásra, de nem is ezért jöttünk. Marad a készülődés a tréningre, meccsre, meg az olvasás, zenehallgatás, tévézés.

Szóval, szerdán visszavágunk, aztán csütörtökön kapunk egy szabadnapot, s akkor lesz alkalom a mászkálásra. Disneyland itt van a "sarkon", azaz pár mérföldnyire, azt is szeretnénk meglátogatni.