- Miért szaladt ki a stadionból, miután világos lett, hogy megnyerte az olimpiát? - kérdeztük Annust.
- Mert begörcsölt a meghúzódott combközelítő izmom. Orvosra volt szükségem, kiszaladtam dr. Pikó Károlyhoz, a csapatorvosunkhoz. Őszintén szólva nem tudom, mi lett volna, ha Murofushi túlhajít. Most mondhatnám azt, hogy hatodikra megrekontrázom az ő kontráját, de azért örülök, hogy nem volt szükségem még egy dobásra. Nagyon nehéz egy versenyt kétszer megnyerni - úgyszólván lehetetlen.
- Kívülről úgy tűnt, Murofusit sokkolta az ön harmadik, nagy dobása.
- Belülről is. Két sorozat erejéig maga alá is került, de utolsóra nagyon összeszedte magát. Szerencsére nem eléggé.
- Mit szól ahhoz, hogy olyan elődök nyomdokaiba lépett, mint Csermák József, Németh Imre, Zsivotzky Gyula és Kiss Balázs?
- Felfoghatatlan. Gyula bácsi azonnal odajött hozzám a verseny után, és sírva borult a nyakamba. Nagyon jól esett, hogy egy élő legenda elérzékenyülésének lehettem szemtanúja.
- Beszélt már a családjával?
- Hogyne, mindjárt a verseny befejeztével. Franciska, a hat és fél éves kislányom kérdezte, hogy mit üzenek neki. Hát azt, hogy hátrakötöm a sarkát, ha hazamegyek, amiért ilyen későn még nem feküdt le aludni...
- Beszéljen, kérem, arról a vidám kompániáról, amely ide, Athénba is elkísérte!
- Szombathelyiek, és egész évben - a tavalyi párizsi világbajnokság óta - arra gyűjtöttek, hogy ki tudjanak jönni Athénba szurkolni nekem. Egy átlagembernek nagy pénz az a 250 000 forint, amennyibe fejenként kerül az útjuk. S ők a saját pénzüket és a szabadidejüket áldozzák arra, hogy szurkoljanak a sikeremért. Velük voltam hajnalig. Végül is nem mentünk ki a városba, a stadion környékén sörözgettünk.
- Elmegy most nyaralni?
- Dehogy, szeptember 5-én lesz Szombathelyen a kalapácsvetés világdöntője, oda Kodzsi is eljön, megígérte nekem, miként Tyihon is biztosan ott lesz. Számunkra az jelenti a szezon befejezését, csak utána gondolhatok a pihenésre.
- Peking szerepel még tervei között?
- A következő olimpia idején 35 éves leszek, ebben a szakágban ez nem kor, de négy évre előre tervezni felelőtlenség volna. Persze, ha azt veszem, hogy a fehérorosz Asztapkovics 41 évesen is olimpiai döntős... Most azonban a legfontosabb a jövő évi világbajnokság: olimpiai és Eb-aranyérmem már van, a vb-arany viszont még nagyon hiányzik a gyűjteményemből.
Ch. Gáll András (Athén)