Már a technika is fenyegeti az olimpiát

Hétfőn végérvényesen eldőlhet, indulhat-e a pekingi olimpián Oscar Pistorius. A dél-afrikai futót nem időeredményei gátolják, hanem lábai, pontosabban azok hiányai. A fejlődési rendellenesség következtében műlábakkal élő sprinter ugyanis kiválóan fut, ám sokan úgy vélik, a karbonszálas művégtagok előnyt jelentenek számára riválisaival szemben. Túlzásnak tűnhet ugyan, de akadnak olyan lapok, amelyek már a technikai doppingolás előszeléről beszélnek.

A dél-afrikai 400-as futó, aki a parasportolók között 100 (10,91 mp), 200 (21,58) és 400 m-en (46,34) is világcsúcstartó, az épek között szeretne indulni Pekingben, ám sokak szerint a karbonszálas művégtagok előnyt jelentenek számára riválisaival szemben.

A vita tisztázására kezdeményezett vizsgálatot az IAAF, amelynek szakemberei az elmúlt hetekben, hónapokban tanulmányozták a speciális protéziseket.

Az IAAF eredetileg csütörtökön szerette volna bejelenteni döntését, ám Nick Davies szóvivő elmondta, egyelőre várnak Pistorius reagálására, s csak hétfőn hozzák nyilvánosságra végső határozatukat.

Davies a skót The Herald című lapnak nyilatkozva elmondta, alaposan körbejárták az ügyet. "Az igaz, hogy jelenleg nincs olyan szabály, amely kizárna valakit csak azért, mert műlábakat visel. De valószínűtlennek tartom, hogy elfogadjuk a mesterséges technikai segítséget" - mondta a szóvivő.

"Szakértőink nagy felbontású kamerákkal elemezték a mozgását, s kiderült, Pistorius műlábainak a légellenállása kisebb a többiekénél. A lépéshossz megegyezik, de a lábszár levegőben mért sebessége kisebb az épeknél. Az is kiderült, hogy a paralimpikon energiafelhasználása épp fordítottja a normálisnak, ő ugyanis a hajrában gyorsabban fut, mint a rajtnál."

A 22 éves sportoló véleménye természetesen gyökeresen más.

"Nagyon sokan azt mondják, a művégtag bionikusan illeszkedik hozzám, de ez nem igaz. Ez a modell, amit használok, a passzív láb nevet viseli - nem véletlenül. Az előállított energia nem annyi, mint a bevitt energia, hiszen a legtöbb arra kell, hogy egyáltalán futás közben össze tudjam nyomni a lábat. Úgy vélem, emiatt egyáltalán nem jutok jogosulatlan előnyhöz" - érvelt a dél-afrikai sprinter.

(Érdekes megnézni a római viadal felvételét, amelyen látszik, hogy a műláb a kanyarban egyáltalán nem érvényesül, viszont az utolsó 100 méteren a futó úgy száguld, mint a rakéta, így került az utolsó helyről a másodikra.)

A nemzetközi szervezet a kérdésben olyan szaktekintélyt kért fel, mint a kölni sportegyetem professzorát, Peter Bruggemant, aki a Welt kérdésére elmondta, várhatóan olyan ítélet születik, amelynek Pistorius nem örül majd.

"Vizsgálataink szerint jelentős az előnye a nem művégtagokkal versenyző atlétákkal szemben. A különbség több százaléknyi pont azért, mert a szénszálas művégtagok a befektetett energia kilencven százalékát képesek hasznosítani futás közben, míg az emberi láb csupán annak hatvan százalékát. Az, hogy ép ellenfeleivel azonos, vagy jobb időkre képes, a protéziseinek köszönhető" - vélte a professzor.

Pistorius tavaly már elindult a dél-afrikai bajnokságon, sőt két IAAF-viadalon is. Júliusban a római Golden League-viadal B döntőjében második lett, két nappal később a sheffieldi esős viadalon viszont utolsó, ráadásul pályatévesztés miatt ki is zárták utólag.

A futó hangoztatta: amennyiben az IAAF úgy döntene, hogy nem indulhat az ötkarikás játékokon, akkor folytatni fogja a harcot igazáért, ameddig csak lehet, akár jogi úton is.