Márton Anita: Belehúztunk, ez a magyarok napja volt

Londonban csak 23. lett Márton Anita, aki azóta volt már Eb-győztes, Eb- és vb-ezüstérmes, most pedig megszerezte első olimpiai érmét is, miután harmadik lett súlylökésben Rióban. Márton Anita tőlünk tudta meg, hogy ő szerezte egy órán belül a magyar küldöttség negyedik érmét.

Korábban azt mondta, egyéni csúcs kell az éremhez, és 20 méter fölötti eredmény az aranyhoz, mindkettő bejött.

Előzetesen úgy éreztem, hogy már a bronzhoz is 20 méter fölötti lökés kell, de úgy tűnt, nem mindenki került mostanra a csúcsformájába. Nekem viszont ez jól jött, mert szerencsére nekünk az edzőmmel sikerült jól belőni a formaidőzítést, és a legnagyobb versenyen hoztam a legjobb eredményt.

Meglepte, hogy néhányan ennyire elmaradtak a csúcsformájuktól?

Végül is igen, mivel négy éve gyakorlatilag mindenki erre készül. De ez egy annyira precíz folyamat, hogy nagyon könnyű benne hibázni, és akkor oda minden.

Azt szokta mondani, hogy izgulós típus, de ez ma nem látszott.

Örülök neki. Valójában nagyon izgultam, főleg a selejtező előtt, általában is az a jellemző, hogy olyankor sokkal nagyobb a drukk bennem. Most a döntőben azért érződött az első lökésemen, amely 17.60 méteres lett, hogy még izgulok, de utána megnyugodtam. Van bennem egy gát, hogy legyen egy érvényes lökésem elsőre, utána meg majd megy a többi, és nagyjából ez volt a forgatókönyv most is. Habár az eredeti terv az volt, hogy egy jó eredménnyel bekezdek, de szép lassan sikerült felépíteni a lökéseket, és szinte sorozatról sorozatra javítani.

Az elején izgult, aztán átszakadt a gát, és folyamatosan javult Forrás: MTI

Önbizalmat adott, hogy az elején métereket sikerült javítani az eredményén?

Próbáltam a lökés előtt végiggondolni, hogy technikailag mit kell kijavítani, és utána arra figyelni, hogy a lehető legnagyobb erővel meglökjem. A második lökés után az edzőm is mondta, hogy annyira hosszan próbáljam meglökni, hogy ha kell, akkor lépjem ki. Ami azért érdekes, mert sosem szoktam kilépni a lökéseimet, és sikerült végül mindig kicsit feljebb mennem.

Avasson be minket kicsit a két lökés közti időszak kulisszatitkaiba. Mivel telik olyankor az idő?

Először mindig kimegyek az edzőmhöz, megbeszéljük, hogy mi volt a technikai probléma, utána leülök pihenni, átgondolom a dolgokat, lenyugtatom magam. Aztán csinálok pár forgást, technikai gyakorlatot, és biztatom magam, hogy igen, meg tudod csinálni.

A többiek eredményét mennyire követi?

Nagyon minimálisan, inkább a második felében, három lökés után néztem meg, hogy áll a helyzet. Amikor láttam, hogy a kínait a jobb második lökésnek köszönhetően megelőztem, tudtam, hogy javítani kell, mert a német Christina Schwanitz és Kung Li-csiao is rendelkezett már 20 méter fölötti lökéssel ebben az évben.

A selejtező alatt nem voltak ideálisak a körülmények, esett az eső, de a döntőt is elég hűvös időben rendezték. Zavarta ez valamennyire?

Egy picit hdeg volt, fázott a kezem, zsebre is tettem sokszor. A dobókör nekem nagyon tetszett, nagyon sokan nem szeretik a lassú, fogós köröket, de én ezekben érzem jól magam. Reggel mindig nehezebb versenyezni, a bioritmus még nincs annyira magasan, az esti versenyeken sokkal könnyebb jobb eredményt elérni.

1968 után először nyert érmet magyar női atléta olimpián Forrás: MTI

Amikor kiderült, hogy megvan a bronzérem, kire vagy mire gondolt először?

Sírva fakadtam (nevet). Minden kavargott a fejemben, először nem akartam elhinni, hogy tényleg sikerült. Utána pedig arra gondoltam, hogy mennyi munkám van benne. Az elmúlt 15 évben rengeteget dolgoztam azért, hogy egy jó eredményt elérjek egyszer. Négy éve London nagyon rosszul sikerült, az akkori legjobbamtól is elmaradtam, így nem jutottam be a tizenkettőbe, úgyhogy nagyon boldog voltam, hogy ez most sikerült.

Az amerikai Michelle Carter az utolsó dobásával kaparintotta meg az aranyérmet az új-zélandi Valerie Adamstől. Az aranyat érő dobás előtt még ön és Carter egyaránt 19.87-tel álltak, de a jobb második eredmény miatt biztos volt, hogy ön előtt végez majd. Jobb ez így, hogy nem kell agyalni, hogy ilyen kevés hiányzott az ezüsthöz?

Így azért egy kicsit jobban esik a dolog, persze így is, úgy is nagyon örültem volna a harmadik helynek, de ha azonos eredményem lett volna a másodikkal, biztos maradt volna bennem némi hiányérzet. Ilyen szempontból örülök, hogy utolsóra nagyot javított az amerikai.

Azt tudja, hogy az öné volt egy órán belül a negyedik magyar érem?

Komolyan? Hát semmit nem tudok! Akkor ma belehúztunk, ez a magyarok napja volt.

A zászlóval készült előre, vagy a lelátóról kapta?

Utóbbi. Ez az atlétikai csapat saját zászlója, az elmúlt években mindig készülnek a nagy eseményekre.

Hogy látja, van esély arra, hogy a csapat más tagja is tiszteletkört fusson a zászlóval?

Ez majd kiderül, nagyon erős a mezőny minden számban, de Pars Krisztiánban és Kővágó Zoltánban is bízhatunk, úgyhogy mindenféleképpen érdemes lesz még nézni az atlétikát.