"Több okból is nagyobb eredménynek tartom et a bronzérmet, mint a világbajnoki címem. Nagyon sok rossz dolgot kaptam ebben az évben. Két-három hónapja úgy volt, hogy nem csak az olimpiának, de mindennek vége van. De nagyon bíztam még ekkor is, minden negatívumban megláttam a pozitívumot. Bíztam magamban, meg tudtam csinálni, lelkileg voltam nagyon erős" - mondta az olimpiai bronzérmes öttusázó az Origónak.
"Még ráz a hideg, úristen! Még nem fogtam fel, csak annyit tudok, hogy nagyon jó érzés.
Az utolsó körben mindenki bevillant, aki valaha segített nekem, ők segítettek be a célba. Ez egy csapatmunka volt, köszönöm mindenkinek
- értékelt az M4 Sportnak még az éremátadó előtt a nemrég még sérüléssel bajlódó, most mégis dobogós eredményt elérő világbajnokunk.
"Ezt így még nem lehet felfogni, amit elértem, talán majd holnap, amikor hazaérünk. Nagyon boldog vagyok, hogy nagyon sok év komoly munkája kijött belőlem. Nehéz évem volt, de az élet visszaadta most nekem az összes nehézséget.
Vívásban bennem maradt pár tus, majd úszás után kijöttem a medencéből és elsírtam magam. Az úszóedzőm felhívott utána, és sírt a vonalban. Minden pillanatát élveztem ennek a napnak.
A 9-es akadály után a lovam tulajdonosának a tanácsa sokat segített, a ló egy picit balra húzott, de neki köszönhetően ez nem okozott gondot.
Csak magamra koncentráltam, nem érdekelt, hogy ki lőtt mellettem és hogy állnak az ellenfelek.
A szívem hajtott. Nagyon nehéz időszak volt, amikor a trómbózis kiderült, voltak álmatlan éjszakáim, hogy nem csak az olimpiával, de a sportolással is fel kell hagynom.
A Semmelweis Klinika a mai napig segítette a dolgom, ahogyan a klubom is. Vörös Zsuzsával beszélgettem tegnap, aki azt mondta, hogy csak magamra koncentráljak, a munkát elvégeztem, így ki fog jönni a jó eredmény. Ez volt a harmadik olimpiám, még meglátjuk, hogy az utolsó-e."