Vízilabda kisokos a világbajnokság előtt

A magyar csapat védekezik a riói olimpián

A FINA, vagyis a Nemzetközi Úszószövetség idén Magyarországon rendezi meg a vizes sportok világbajnokságát. 1973 óta sorrendben ez lesz a 17. világbajnokság, amely 2001 óta követi a mai szisztémát, miszerint minden páratlan évben kerül megrendezésre. Az esemény globális mivoltát jelzi, hogy 1973-ban Belgrádban 686 sportoló állt rajthoz, míg 2015-ben Kazanyban ugyanez a szám már 2413 volt.

Sorozatunkban bemutatjuk, hogy milyen sportágakat figyelhetünk majd a világbajnokságon, milyen versenyszámokat rendeznek, mikor és hol avatnak majd bajnokokat.

A magyar csapat védekezik a riói olimpián Forrás: AFP/Gabriel Bouys

A negyedik részben a vízilabdával foglalkozunk.

Versenyek: 2017. 07. 16 - 29., Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, Margitsziget

A vízilabda világbajnokság csoportbeosztásai:

A női torna csoportjai:
A-csoport: Olaszország, Brazília, Kanada, Kína
B-csoport: Új-Zéland, Dél-Afrika, Spanyolország, Egyesült Államok
C-csoport: Japán, Hollandia, Magyarország, Franciaország
D-csoport: Ausztrália, Oroszország, Kazahsztán, Görögország

A férfi torna csoportjai:
A-csoport: Brazília, Montenegró, Kazahsztán, Kanada
B-csoport: Franciaország, Ausztrália, Olaszország, Magyarország
C-csoport: Spanyolország, Szerbia, Görögország, Dél-Afrika
D-csoport: Egyesült Államok, Japán, Horvátország, Oroszország

A vízilabdát a magyar sportrajongóknak nem kell különösebben magyarázni, azt viszont talán kevesen tudják, hogy a vízilabda az első olimpiai csapatsportágok között mutatkozhatott be 1900-ban az ötkarikás játékokon. Ehhez képest a hölgyeknek éppen száz évet kellett várniuk, a női vízilabda csak 2000-ben lett olimpiai sportág. A FINA világbajnokságoknak a kezdetektől része a vízilabda, a hölgyek 1986-ban mutatkozhattak be a vb-n.

A vízilabda egyébként Nagy-Britanniából származik, a 19. században amolyan vízirögbiként terjedt el,

majd ebből alakult ki a ma is ismert vízilabda. A sportág egyébként főként Európában lett népszerű, a magyarok mellett előszeretettel űzik Szerbiában, Horvátországban, Montenegróban, Oroszországban, Olaszországban, Görögországban és Spanyolországban. A nemzetközi élvonalban kell számolni az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália válogatottjával is.

A magyar női válogatott Európa-bajnoki címvédő Forrás: AFP/Stringer

A sportág jelenlegi formájában 13 játékost lehet nevezni egy meccsre. A medencében egyszerre egy kapus és hat mezőnyjátékos tartózkodhat. A mérkőzések négy, egyenként nyolcperces negyedből állnak. A mérkőzések fontos eleme a támadóidő, ami azt jelenti, hogy egy csapatnak 30 másodpercnyi lehetősége van a támadásra.

Érdekesség, hogy szabálytalan labdaérintésnek számít, ha valaki két kézzel vagy ököllel üt a labdába, ezen kívül bármilyen testrésszel, tehát a fejjel vagy lábbal is lehet gólt szerezni.

Trendek a sportágon belül

Jelenleg egyértelműen a szerbek uralják a mezőnyt, ők nyerték a riói olimpiát, ők a világbajnoki és Európa-bajnoki címvédők is. Sokak szerint jelenleg a sportág legnagyobb alakja a szerbek balkezese, Filip Filipovic.

Ami a mieinket illeti, 2013-ban Varga Dénes lett az év legjobb játékosa. Az olimpiákat tekintve a magyar a legsikeresebb nemzet, a kilenc olimpiai bajnoki cím mellett van három világbajnoki és 12 Európa-bajnoki elsősége is a magyaroknak. A hölgyek eddig két világbajnoki aranyat szereztek.

A magyar vízlabdázás a két világháború között élte első virágkorát, ekkor hosszú éveken át maradt veretlen a csapat, többek között két olimpiai bajnoki címet szerezve. A 20. század közepének nagy alakja volt Gyarmati Dezső, aki öt olimpiai érmet szerzett, majd a 70-es években olyan nagyjai voltak a sportágnak, mint Faragó Tamás, Csapó Gábor vagy Szívós István.

Peking, 2008. augusztus 24. A magyar vízilabda-válogatott, miután átvették az aranyérmet. Áll (b-j): Molnár Tamás, Varga Tamás, Biros Péter, Madaras Norbert, Benedek Tibor, Kiss Gergely, Varga Dániel. Guggol: Kis Gábor, Szécsi Zoltán, Hosnyánszky Norbert, Kásás Tamás, Varga Dénes, Gergely István. Magyarország a döntőben 14:10-re legyőzte az Egyesült Államok csapatát, és ezzel egymás után harmadszor győzött az olimpiai játékokon. Forrás: MTI/Illyés Tibor

Az ezredforduló környékén a magyar válogatott zsinórban három olimpiai aranyat szerzett (2000, 2004, 2008). A sydneyi csapatból hat játékos - Benedek Tibor, Biros Péter, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Molnár Tamás, Szécsi Zoltán - mind a három alkalommal a dobogó legfelső fokára állhatott, a sikerek mögött pedig a zseniális Kemény Dénes szövetségi kapitány állt, aki ma a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke.

A világbajnokságon két győztest avatnak, a férfi és a női válogatottak versenyében.

A világbajnokságok történetében önálló nemzetként a magyar a legeredményesebb, 10 éremmel, Jugoszlávia, Szerbia illetve Szerbia és Montenegró 11 érmet gyűjtött összesen, míg Olaszország, Spanyolország és az oroszok hatot-hatot.

Sorozatunk folytatásaként hamarosan bemutatjuk a világbajnokság többi sportágát is.

A cikk megjelenését támogatta: FINA Budapest 2017.