Sorozatunkban bemutatjuk, hogy milyen sportágakat figyelhetünk majd a világbajnokságon, milyen versenyszámokat rendeznek, mikor és hol avatnak majd bajnokokat.
A harmadik részben a műugrással és az óriás toronyugrással foglalkozunk.
Versenyek: 2017. 07. 14 - 30., Duna Aréna illetve 2017.07.28 - 30. Batthyány tér
A műugrás 1904 óta az olimpiai program része, bár akkoriban igen kezdetleges formában és csak férfiak versenyezhettek. Egészen 1928-ig kellett várni arra, hogy már a nők is bemutathassanak akrobatikus ugrásokat.
A FINA világbajnokságok programjában már a kezdetektől megtalálható volt a műugrás, eleinte csak a három és tízméteres szám,
majd 1991-ben debütált az egyméteres szám, 1998-ban pedig már a szinkronversenyekben is avattak világbajnokot. A vegyes versenyszámok, a három és tízméteres szinkronugrásban a kazanyi világbajnokságon debütáltak, Budapesten pedig csapatversenyt is rendeznek majd.
A műugrás során a versenyzők egy és három méter magasságban elhelyezett ugródeszkáról, illetve tíz méter magas toronyból ugranak a vízbe.
Mindhárom műfajban közös, hogy a bemutatott akrobatikus ugrásokat követően – Európa- és világbajnokságokon egyaránt – 12 versenyző jut a döntőbe, ahol a selejtezőben elért helyezéseik fordított sorrendjében a nők öt, a férfiak hat szabadon választott ugrást mutatnak be.
A selejtezőkből előbb 18 versenyző kerül a középdöntőbe, majd ezt követően 12 ugró a döntőbe.
Minden egyes szakaszt követően tiszta lappal indulnak a sportolók, azaz az egyes szakaszokban elért pontszámaikat nem viszik tovább.
Trendek a sportágon belül
Műugrásban a férfi és a női vonalon is elsöprő a kínai dominancia, ma már ott tartunk, hogy hatalmas meglepetés, ha valamelyik számban nem kínai siker születik.
A világbajnokságok történetében jól jelzi ezt, hogy a műugró számokban eddig Kína 143 érmet szerzett, míg a második helyen álló Egyesült Államok 41-et.
Ami a magyarokat illeti, a legjobb eredmény Újvári László nevéhez köthető, aki Európa-bajnok lett három méteren, az 1956-os melbourne-i olimpián toronyugrásban Gerlach József negyedik lett. Az 1998-as perth-i világbajnokságon Lengyel Imre a háromméteres versenyszámban a negyedik lett, Barta Nóra a három méteren 2006-ban és 2010-ben is Európa-bajnoki bronzérmet szerzett, 2008-ban pedig az egy méteres számban nyert ezüstöt. A Kormos Villő-Reisinger Zsófia páros is többszörös Eb-bronzérmesnek mondhatja magát.
A budapesti világbajnokságon 14 világbajnoki aranyat osztanak ki műugrásban. A férfiaknál és a nőknél is egy illetve három méteres műugrásban, toronyugrásban, szinkron műugrásban és szinkron toronyugrásban, a vegyes párosokban szinkron toronyugrásban és szinkron műugrásban, valamint a három és tízméteres csapatversenyben.
További két világbajnokot avatnak majd az óriás toronyugrás versenyszámban.
Az óriás toronyugrás a sziklaugrásból fejlődött ki, pontosabban a FINA integrálta a programjába a világ egyik legnépszerűbb extrém sportját. A sziklákat felváltották az ugráshoz szükséges épített tornyok.
A férfiak 27 méter magasból, a nők pedig 20 méterről ugranak. Az ugróknak itt – mint a sziklaugróknak is – a műugrókkal ellentétben
lábbal kell a vízbe érniük a nagyon komoly sérülésveszély miatt, a zuhanás során ugyanis közel 90 km/h-s sebességgel érik el a vízfelszínt.
Éppen ezért a vízben legalább két mentőbúvár várja őket, arra az esetre, ha elrontanák a vízbeérkezést.
Az óriás toronyugrás 2013 óta része a világbajnokságoknak.
Sorozatunk folytatásaként hamarosan bemutatjuk a világbajnokság többi sportágát is.
A cikk megjelenését támogatta: FINA Budapest 2017.