Nincs magyar dobogós az évszázad legjobb olimpikonjai között<br/>

A férfiaknál és a nőknél egyformán amerikai atléta, Carl Lewis és Jackie Joyner-Kersee végzett az élen az AP hírügynökség szavazásán, amelyen a század nyári olimpiáinak legjobbjait rangsorolták. A voksoláson a kardvívó Gerevich Aladár, a sportlövő Takács Károly, valamint az úszó Darnyi Tamás és Egerszegi Krisztina jutott helyezéshez.

Lewis (55 pont) 9 olimpiai (1984 - 100 és 200 m, távol, 4x100 m váltó, 1988 - 100 m, távol, 1992 - távol, 4 x 100 m váltó, 1996 - távol) és 8 világbajnoki (1983 - 100 m, távol, 4x100 m, 1987 - 100 m, távol, 4x100 m, 1991 - 100 m, 4x100 m) aranyérmet szerzett. Az amerikai klasszis (1961-ben született) 1983 és 1992 között 3 számban kilencszeres világcsúcstartó volt.

A második helyet a finn csodafutó, Paavo Nurmi (1897-1973) szerezte meg 53 ponttal. A második világháború előtti korszak egyik legjobb atlétája 9 olimpiai bajnoki címet (1920 - 10 000 m, 8000 m mezei egyéni és csapat, 1924 - 1500 és 5000 m egyéni, 10 000 mezei egyéni, 3000 m és 10 000 mezei csapat) szerzett. 1921 és 1931 között 1500 métertől fölfelé 20 alkalommal ért el hitelesített világcsúcsot.

A bronzérmet a cseh Emil Zatopek érdemelte ki 42 ponttal. Az 1922-ben született atléta az 1948-as olimpián 10 000 m-en szerzett aranyérmet, majd 1952-ben 5000 és 10 000 m-en, valamint a maratoni távon nem talált legyőzőre. Az 1950-es Európa-bajnokságon 5000 és 10 000, míg 1954-ben 10 000 m-en maradt veretlen. 1949 és 1955 között 5000 métertől 30 000 méterig tizennyolcszor ért el világcsúcsot.

Gerevich Aladár (1910-1991) 3 pontot kapott a voksolóktól. A kardvívás egyik legendája 1932 és 1960 között valamennyi - hat - olimpián aranyérmet nyert csapatban, míg egyéniben 1948-ban diadalmaskodott. A világbajnokságokon kilenc elsőség (1937 - csapat, 1951 - egyéni és csapat, 1953 - csapat, 1954 - csapat, 1955 - egyéni és csapat, 1957 - csapat, 1958 - csapat) fűződik a nevéhez. Az Eb-ken öt győzelmet (1931 - csapat, 1933 - csapat, 1934 - csapat, 1935 - egyéni és csapat) szerzett.

Darnyi Tamás (1967-ben született) - 2 pont - 200 és 400 méteres vegyesúszásban 1988-ban és 1992-ben diadalmaskodott az olimpián. A két távon 1986-ban és 1990-ben szerzett világbajnoki címeket. Az Európa-bajnokságokon összesen nyolc aranyérmet (1985 - 200 és 400 m vegyes, 1987 - 200 és 400 m vegyes, 1989 - 200 és 400 m vegyes, 200 m pillangó, 1993 - 400 m vegyes) szerzett.

A pontozottak között volt Takács Károly (1910-1976) is, aki 1948-ban és 1952-ben olimpiai bajnok volt sportpisztolyban.

Jackie Joyner-Kersee (1962-ben született) több számban is kiváló eredményeket ért el. Az AP szavazásán 47 ponttal diadalmaskodó atlétanő három olimpiai (1988 - távol és hétpróba, 1992 - hétpróba) és négy világbajnoki (1987 - távol és hétpróba, 1991 - távol, 1993 - hétpróba) győzelmet aratott.

A második helyen a holland atléta, Fanny Blankers-Koen végzett 45 ponttal. Az 1918-ban született sportolónő az 1948-as olimpián 100 és 200 m-en, a 80 m-es gátfutásban, valamint váltóban győzött.

A bronzérmes pozíciót az orosz tornász, az 1934-ben született Larissza Latinyina érdemelte ki 38 ponttal. Az 1960-as olimpián csapatban, egyéni összetettben és talajon, négy évvel később csapatban és talajon szerzett aranyérmet. Világbajnokságokon (1958-ban és 1962-ben) összesen hét diadalt aratott, s ezen kívül az Európa-bajnokságokon is hét elsőség fűződik a nevéhez.

Egerszegi Krisztina (1974) öt olimpiai (1988 - 200 m hát, 1992 - 100 és 200 m hát, 400 m vegyes, 1996 - 200 m hát), 2 világbajnoki (1991 - 100 m hát és 200 m vegyes), valamint 9 Európa-bajnoki (1991 - 100 és 200 m hát, 400 m vegyes, 1993 - 100 és 200 m hát, 400 m vegyes, 200 m pillangó, 1995 - 200 m hát, 400 m vegyes) aranyérmet nyert, mégsem ért el dobogós helyezést.

(MTI)