A hatalmas Shaq egyik kezében a bajnoki, másikban az MVP-trófeával |
Shaquille "Big Fella" O'Neal áll a dolog mögött. Phil Jackson, a Los Angeles-iek vezetőedzője már a legelején megmondta, biztosan sokakat felajz Allen Iverson és Bryant csatája, de a lényeg a palánk alatt történik: a világ jelenlegi legjobb védőjátékosa, Dikembe Mutombo ellen mire képes a kosárlabda történetének egyik legdominánsabb támadója. Sok mindenre. Mert bár Mutombo embertelenül sokat melózott, jobban helyt állt, mint bármelyik kollégája (a teljes mezőnyből, nemcsak a Sixersből), Shaq a döntő öt meccse során kereken 33 pontot, 15,8 lepattanót, 4,8 gólpasszt és 3,4 blokkot lapátolt össze átlagban. Olyan játékos született a személyében, akit hasonlítani tényleg csak Wilt Chamberlainhez lehet.
A historikus Lakers 93,7%-os (15-1) győzelmi mutatóval nyert bajnokságot - az eddigi rekordot éppen a Sixers tartotta 92,3%-kal (12-1) 1983 óta. O'Nealék sorban nyolc idegenbeli meccset nyertek a playoffban - az eddigi rekord hét volt, az 1995-ös bajnok Houston Rockets tartotta.
Fishert számos eszközzel próbálták megállítani a hazaiak, Iverson még a nadrágját is lerángatta volna |
És a Philadelphia éppen ezen bukott el: csak négy ment be 15 hárompontos próbálkozásukból, összességében csak 41,1%-os (37/90) mezőnymutatót csináltak, és hiába búcsúztatta a hazai közönség "MVP! MVP!" kórussal a 37 pontos Iversont, az alapszakaszban tényleg a liga legértékesebbjének választott kisember 14/32-vel végzett a mezőnyből. A másik fontos elem a szabálytalanságok aránya volt, 32 hazai faulttal szemben 22 vendéghiba állt, O'Neal két őrzője, Mutombo és Geiger kipontozódott, a kezdőcsapatból Iverson öt, Aaron McKie és Tyrone Hill négy-négy, Eric Snow pedig három személyi hibát követett el.
A meccs elejét megnyomta a Sixers, amely a két előző találkozón már az első félidőben kétszámjegyű különbségű hátrányba került, Larry Brown mester a csatár Jumaine Jones helyett a hátvéd Eric Snow-t tette a kezdőbe, három külső emberrel gyorsítandó a Philly játékát. Be is jött, 10-3-as vezetésre tettek szert a hazaiak, Iverson első öt dobásából pedig négy bement (igaz, már az első negyedben beszedett három faultot). Az első pihenő előtt egy kicsivel 27-21 volt a hazaiak előnye, de O'Neal és Fox nem hagyta ezt annyiban, folyamatos külső-belső váltásaikkal a Los Angeles 49-40-es előnyt épített ki hamarosan (Bryant első sikeres mezőnydobásával, egy triplával alakult ki ez az állás). A nagyszünetre 52-48-as vendégelőnnyel vonultak a csapatok, ekkor Iverson 19-nél járt (7/17-es akciózással).
"Defense the Name of the Game" (A játék lényege a védekezés) - szól a híres mondás. Bemutatót Bryant és O'Neal tart, Mutombo a kárvallott |
A harmadik negyedben bekövetkezett a szokásos összeomlás: Iverson következő nyolc dobásából hat kimaradt, a Lakers 66-55-re elhúzott (a periódus végét ismét egy Bryant-gól jelentette: az ifjú szupersztár két támadólepattanó után dobott közeli tempót). Iversonnak ekkor bement egy tripla, majd egy dupla is, és öt pontra csökkent a vendégelőny. A rosszmájúak már-már bundára gyanakodtak (mondván, mégis otthon akar ünnepelni a Lakers), de nem lett igazuk: 13-4-es vendégrohammal lett vége a negyednek, a Los Angeles-iek öt egymás utáni támadást értékesítettek (abból négyszer büntetőkkel), és Fisher triplája után már 78-66-os látogatóelőnyt mutatott a tábla.
A Phillynél már nemcsak a játékosok fáradtak: Brown mester érthetetlenül sokat játszatta az ezen a szinten kirívóan ügyetlen és taktikailag borzasztóan képzetlen (több alkalommal zónázott, egyszer le is fújták ezt, az NBA-ben illegális védekezést) Rodney Bufordot. Iverson közben beszedte negyedik hibáját, de maradt a pályán, és miután Fisher bevágta ötödik tripláját, ő is azzal válaszolt (vicces volt, hogy két elhibázott hármas után is megszerezték a támadópattanót a hazaiak), így 96-87-nél még megvolt a Sixers reménye. O'Neal azonban két támadás alatt kipontozta Geigert és Mutombót, és ezalatt négy pontot is szerzett a Lakers.
Philadelphia rengeteg köszönhet ennek a két embernek: Brown edző és Iverson ölelkezik |
Ami pontosan megfelel az erőviszonyoknak: a Lakers átlagban 100,6-93,8-ra nyerte a döntőbeli meccseket, és a végig kitartóan küzdő Sixers minden erőfeszítése ellenére reális a 4-1-es győzelmi mutató. Még, ha az első meccsen meg is botlottak (túlpihenés és önhittség, bizonyosan), hiába kezdtünk kételkedni az erejükben: egy fenomenális játékos és mögötte egy ritkán látható jó csapat nyerte meg az NBA idei kiírását. Az pedig, hogy Phil Jackson vezetőedzőként eltöltött összesen 11 aktív szezonja alatt (az 1998/99-eset kihagyta) nyolc bajnoki címet nyert, egyenesen varázslatos.
[mécs]
Korábban:
Tizenkilenc meccs óta tartó veretlenséget szakított meg a Philadelphia 76ers csütörtökön hajnalban: a rájátszásban magabiztosan menetelő (11-0) Lakerst Los Angelesben győzte le 107-101-re a 48 pontos Allen Iverson csapata, 1-0-s vezetésre téve szert az NBA nagydöntőjében.