Bizonytalanság a magyar stadionokban

A Ferencváros futballcsapata szombaton 3-1-re verte a Győrt, ezzel szerzett 3 pontot, de - a Magyar Labdarúgó Liga keddi döntése értelmében, nézőtéri rendbontások miatt - egyszersmind elvesztett 3 millió forintot is, valamint egy komplett védelmet.

A klubbal tíz éve együttműködő In-Kal Security vezetője, Lasz György a mérkőzés után úgy határozott, többé nem közösködik a Fradival. Utód persze lesz, de az In-Kal kivonulását akár jelképesnek is tekinthetjük, a magyar futballpályákon ugyanis szinte mindenütt a teljes bizonytalanság lép a biztonság helyébe.

Lasz ezért is szögezi le: az egészből elege lett. "Korábban egy évre szóló szerződéseket kötöttünk a Ferencvárossal, de amióta megalakult a Labdarúgó kft., már mindig csak az adott, a következő mérkőzésre szerződtünk. Ezt mi javasoltuk, mert láttuk, mi megy a magyar fociban, és éreztük, hogy ebből nekünk hamarosan ki kell szállnunk. Most jött el ennek az ideje. Piacvezető cég a miénk, nem sározhatja tovább a nevét azzal, ami a pályákon történik" - mondta az In-Kal első embere.

Amíg tartott az együttműködés, addig - Lasz elmondása szerint - kétféle mérkőzést különböztettek meg. Az alapkategóriájút (ez a simának ígérkező NB I-es találkozó), amelyre automatikusan 110 biztonsági embert delegáltak, valamint a kiemelt kockázatút (nemzetközi kupák vagy például az Újpest elleni bajnoki rangadó), amely előtt konzultáltak a rendőrséggel, és annak igényei szerint csoportosították át az erőket. A legtöbben, 200-an az 1995. őszi Bajnokok Ligája-összecsapásokat felügyelték. Hogy mennyiért, arról Lasz nem nyilatkozik, de állítja: "Évekig az önköltségi ár alatt dolgoztunk, aztán valamennyit emeltünk a tarifán, de akkor sem kerestünk rajta egy fityinget sem. Mi tényleg segíteni akartunk."

Mostantól már nem akarnak, mert a Győr elleni mérkőzés volt az utolsó csepp a pohárban. Amikor felvetjük Lasznak, információink szerint az In-Kal garantálta, hogy a szektorok között nem lesz átjárás, a 11. és a 16. szektor között, a nézőtéri botrány előzményeként pedig épp ez történt, így reagál: "Mit tehettünk volna? Előírás, hogy ha 3 ezernél több néző van jelen a mérkőzésen, a rendezőnek kötelező rendőri biztosítást kérnie, de ez szinte soha nincs így. Részben megértem a klubokat, mert nincs pénzük, de ebből a helyzetből az következik, hogy ahová a rendőr pajzzsal, sisakkal nyomulna be, oda az én embereim kénytelenek bemenni mindenféle védőöltözék nélkül, testi épségüket kockáztatva. Méghozzá úgy, hogy semmivel sincs több jogosultságunk, mint elődeinknek, a karszalagos néninek és bácsinak. Ezért az lenne a feladatunk, hogy értesítsük a rendőrséget, és mire az kiér a stadionba, mi puszta kézzel fogjuk el és állítsuk elő a tettest, végül írjuk meg a jelentést. De ez a múlt, elegünk lett a pályákat elöntő mocsokból és rasszizmusból. A labdarúgásból eddig sem származott hasznunk, ezután legalább kárunk sem fog."

Ha nem is az In-Kalnak, de a Ferencváros mérkőzéseit valakinek a jövőben is biztosítani kell. Lasz a Magyarországon működő 5700 ilyen jellegű vállalkozás közül körülbelül százat tart alkalmasnak erre. A kiválasztás persze már a Ferencváros Labdarúgó Kft. igazgatójának, Szeiler Józsefnek a feladata, és ez szerinte messze nem megoldhatatlan.

"Azért nem lehet olyan rossz üzlet a Ferencvárost biztosítani, mert hat cég máris jelentkezett, hogy az In-Kal Security helyébe lépne. Mindannyiuk képviselőjével tárgyalunk, és valószínűleg péntekig választunk közülük" - mondja Szeiler.

- Milyen ismérvek alapján? Minél olcsóbbak legyenek vagy minél megbízhatóbbak?
- Ezt a két szempontot nem lehet élesen elkülöníteni. Természetesen fontos, hány emberrel képesek megoldani a feladatukat, és mi az, amit ennyien garantálni tudnak.

- Sok mindent valószínűleg nem, hiszen szombaton is az okozta a gondot, hogy miközben a klub joggal büszke a beléptetőrendszerére, addig a klubházon át azonosítatlan és arrogáns emberek akadálytalanul szivároghatnak be a pálya közvetlen közelébe, az egyik kapu mögé...
- Ezzel csak részben értek egyet. A Győr ellen például azok várakoztak ott, akik részt vettek az épp a büntetést kiszabó liga által a szünetben rendezett tizenegyesrúgó versenyen. Ők jöttek be a klubházon keresztül, mert úgy szólt a döntés, így biztosabb, mintha a szektorból kivezető menekülőkaput nyitnánk meg nekik. Ezért fellebbezünk a 3 millió forintos bírság ellen.

A Ferencváros és az Üllői úti stadion természetesen a magyar labdarúgó NB I. egyik véglete, úgyhogy a teljesebb kép érdekében érdemes megnézni a másikat is. Az első osztályú csapatok pályái közül talán a Soproné a legbékésebb. És egyben talán a leginkább "alulbiztosított". A biztonsági emberek a rendőrökkel együtt szinte észrevétlenül húzódnak meg a pálya mentén, nincs beléptetőrendszer, talptól a fejtetőig tartó motozás, magas kerítés. A látszólagos ellentmondást a nézők viselkedése hidalja át, nemhogy atrocitástól nem kell tartani, de még az ellenfelet becsmérlő rigmus is ritka.

Fábián Sándor technikai vezető érdeklődésünkre elmondta: nézőik szerintük is példásnak mondható viselkedése ellenére természetesen van szerződésük hivatásos őrző-védő céggel: a Magnum Security mérkőzésenként 30 fővel biztosítja a rendet. Mellettük nagyjából ugyanennyi rendőr is kint van a találkozókon. Ezt a létszámot csak kiemelt fontosságú mérkőzéseken, elsősorban a Ferencváros vendégjátéka esetén emelik fel, s egy esettől eltekintve soha nem is volt gondjuk a biztosítással. Elsősorban arra törekszenek, hogy a vendégszurkolókat elkülönítsék, de egy feldühödött hazai szurkolót aligha tudnának megakadályozni abban, hogy valamelyik szomszédját bántalmazza. A stadionrekonstrukció - amelynek munkálatai Sopronban 2002 tavaszán kezdődnek - előtt a hazai nézők, ha nagyon akarnak, még a szomszédos szektorba is átjuthatnak. Szerencsére elvétve akarnak...

Korábban:

• Hárommilliós büntetés a Fradinak
• Nem biztosítja tovább az In-Kal a Fradi meccseit
• Fradi- és Újpest-drukkerek véres összecsapása