A nap játékosa: Fabien Barthez

Amikor a Manchester United tavaly nyáron megvette a világ- és Európa-bajnok francia portást, Fabien Barthezt, sokan azt gondolták, hogy a Vörös Ördögök megtalálták a dán óriás, Peter Schmeichel méltó utódját. Úgy látszik, ez a kijelentés tökéletesen igaznak bizonyul, hiszen Barthez ugyanúgy képes hatalmas bravúrokra és elképesztő bakikra is. A Deportivo ellen mindkettőből bemutatott párat, de teljesítménye elsősorban két bődületes hibája miatt marad emlékezetes.

Van mit szégyellnie

Húszévesen aztán felvitték az első csapathoz, és első idényében összesen 26 találkozón szerepelt, amelyek közül a legfontosabb, mint később kiderült, az Olympique Marseille elleni idegenbeli derbi volt. Noha két gólt kapott, nem védhetett rosszul, hiszen játéka megtetszett az OM akkor még mindenható elnökének, Bernard Tapie-nak, és nem sokkal később a marseille-iek meg is tették ajánlatukat a fiatal kapusnak. Hamarosan Marseille-ben is ő lett az első számú portás, és természetesen ő védett az 1993-as Bajnokok Ligája-döntőn is Münchenben az AC Milan ellen, ahol a Marseille a francia labdarúgás történetének első nemzetközi kupagyőzelmét szerezte.

A következő év felemásan telt el az ifjú kapus számára: májusban bemutatkozhatott a nemzeti tizenegyben, a Japánban rendezett Kirin-kupán Ausztrália ellen, klubcsapatát azonban az emlékezetes vesztegetési botrány miatt kizárták a francia első osztályból. A sztárok többsége távozott Marseille-ből, Fabien azonban ígéretet tett arra, hogy a második vonalban is kitart az OM mellett, és ezt be is tartotta. Akkor borotváltatta egyébként kopaszra a fejét, és ezt a szokását azóta is megtartotta. A csapat azonban hiába nyerte meg a másodosztály küzdelmeit, a szövetség döntése értelmében az első hely ellenére sem juthatott fel a legjobbak közé, Fabien pedig úgy érezte, a válogatottba kerülés érdekében neki az élvonalban kell védenie.

A lehető legjobbkor jött tehát az AS Monaco ajánlata, amelyet el is fogadott, ám a nagyhercegségbeli kaland nem a legjobban kezdődött számára. Az egyik doppingvizsgálaton ugyanis kábítószert, cannabisszármazékot mutattak ki szervezetében. Az ő szavaival élve "éppen csak elszívott pár cigit a haverokkal". Szerencséjére nem voltak komolyabb következményei az ügynek, és a két hónapos eltiltást követően sikeresen tért vissza a pályára. Saját bevallása szerint eddigi karrierje folyamán az 1997-es évben nyújtotta a legjobb teljesítményt. Bajnokságot nyert a Monacóval, amelynek ő lett a csapatkapitánya, az UEFA-kupában az elődöntőig jutott, és visszakerült a válogatottba is, ahol azóta is alapember. Az 1998-as vb hét meccse alatt mindössze két gólt kapott, az egyiket tizenegyesből, és remek teljesítménnyel járult hozzá a gallok végső diadalához. A legemlékezetesebb jelenet Barthezzel kapcsolatban azonban nem egy védés volt, hanem Laurent Blanc cuppanós puszija a kopasz fejére, amely győzelmi talizmánná vált a mondiál folyamán.

Az 1999-2000-es szezon megint remekül sikerült neki annak ellenére, hogy kétszer is megsérült, sőt, meg is kellett műteni. A Monaco nagy fölénnyel bajnok lett, a francia válogatott pedig Barthezzel a kapujában kijutott az Eb-re, ahol ismételten aranyérmet nyert. Május végén aztán kiderült, hogy Barthez a MU-ba igazolt 7,8 millió fontért (több, mint három milliárd forint). Eddig nem si volt sok panasz rá Manchesterben, bár néhányszor a frászt hozta Alex Fergusonra cselezgetéseivel. Most viszont sorsdöntő mérkőzésen vétett végzetes hibákat, s ez talán nemcsak a szurkolók szemében lesz szálka.

Korábban:

Október 17., a nap játékosa: Jan Koller (Borussia Dortmund)