Arany járna a mesternek is

Bár ilyen statisztika nem készült, a nimes-i vébén nemcsak férfipárbajtőr-válogatottunk (Imre, Kulcsár, Kovács I., Fekete), valószínűleg a szakágvezető Udvarhelyi Gábor is a dobogó tetejére állhatott volna egy versenyben. Ugyanis két tanítványa arany-, három pedig bronzérmes lett.

Udvarhelyi mester nem elégedetlen

- Az esélyesebbnek tartott női csapat a harmadik helyen, a férfi viszont a csúcson. Ezt azt jelenti, hogy az egyik szeme sír, a másik nevet, avagy felhőtlen az öröme? - kérdeztük Udvarhelyi Gábort, akinek a tanítványai a felnőtt világversenyeken az elmúlt öt évben hét aranyérmet nyertek.
- Úgy fogalmaznék: nem vagyok elégedetlen. A lányokkal sem, hiszen az elmúlt tíz évben rengeteget tettek a magyar vívásért, 1989 óta nem volt olyan vb és olimpia, amelyről érem nélkül jöttek volna haza. Nagy Tímea sydneyi első helye után az idei Eb-n két aranyat szereztek, most bronzérmes lett a csapat; de tudomásul kell venni, hogy nem lehet mindig nyerni.

- De ha a vb előtt annyit előre tud, hogy a két csapat közül az egyik arany-, a másik bronzérmes lesz, akkor azért a lányoknak "adja" az aranyat, nem?
- Mind a két együttesben benne volt a nyerés esélye, a felkészülés alapján a férfi csapatban is.

- A Magyar Vívószövetség vezetői leszögezték, hogy ez az arany sem kendőzheti el az anyagi és szakmai gondokat. Ezek mennyire csapódnak le a közvetlen munkára?
- Jelentősen. Komoly probléma, hogy a hazai edzők egy része megélhetési nehézségek miatt külföldre szerződik. Szép elgondolás, hogy hozzuk haza a legjobb szakembereinket, de hiába hozunk haza egyet, ha helyette három kimegy. Éppen ezért először az itthoniaknak kellene megoldani az egzisztenciájukat, hogy ne kényszerüljenek például taxizni, ételhordással foglalkozni vagy külföldre szerződni.

- Mi az, ami önt itthon tartja?
- Egyrészt az, hogy összességében bizakodó vagyok, mert a szövetség vezetése is komolyan gondolja az itthoni edzők megbecsülését. Másrészt talán nem hangzik fellengzősnek, hogy borzasztóan szeretem a hazámat, Budapestet, gyerekkorom óta itt élek, itt érzem jól magam. Nem véletlen, hogy 23 éve dolgozom az MTK-ban, ahol már a kezdeteknél nagy hatással volt rám a szúrófegyverekben legeredményesebb hazai edző, Szőcs Bertalan, a sportágnak világklasszisokat adó utánpótlásnevelő munkája, és az az elhivatottsága a vívás iránt, amit mindenki elé példaként kellene állítani.

- Ön az MTK-ban edzi Hormay Adrient, de mellette Nagy Tímeát, Tóth Hajnalkát, Imre Gézát a Honvédból, Kovács Ivánt a BVSC-ből. Hogyan lehet ha nem is öt, de legalább három felé szakadni?
- Versenyszezonban bizony nem egyszerű, hiszen azt is be kell kalkulálni, hogy Titinek kislánya van, Géza és Hajni még tanul, Adrien számítógépes cégnél dolgozik, Iván pedig a SZTÁR Sport újságírója. Mind az öten tudatosan készítik elő a jövőjüket, ezért is tisztelem őket. Az edzéseken nem tudok olyat kérni tőlük, amit ne teljesítenének, s ez a szemlélet a 2004-es olimpián is kamatozik majd. Hiszek bennük, amit nem kötelességből mondok, hanem így is érzem.

Fábik Tibor

Ajánlat:

Világbajnok vívók a Társalgóban

Korábban:

Népszerű párbajhősök