az 5. helyért:
Magyarország - Jugoszlávia 43-39 (24-20)
Aarhus, 300 néző, vezette: La Cour Brunn, Nielsen (dánok)
gól: Farkas Á. 14/5, Siti E. 6, Mehlmann 6, Lovász 5, Kirsner 5, Görbicz 3, Pádár 2, Pigniczki 1, Tóth T. 1, illetve Knezevic 10, Damjanac 9, Savic 5/1, Jovovic 5/1, Milanovic 4, Petrovic 4/3, Milickovic 2
kiállítások: 16 perc, illetve 10 perc
hetesek: 5/5, illetve 8/5
Nagy meglepetés nem történt Aarhusban, ahol a déli kezdés még kevésbé aktivizálta a nézőket, ennek megfelelően talán háromszázan szorongtak az Arenaenben. A magyar nőikézilabda-válogatott Jugoszlávia ellen lépett pályára, s győzelem esetén a válogatott elmondhatta volna, sikerült teljesíteni a minimális elvárást, azaz kivívni a szövetség által kijelölt ötödik helyet.
A találkozón Németh Helga és Vérten Orsolya nem léphetett pályára, előbbi a németek elleni fejsérülését nem pihente még ki, utóbbi pedig az egész Eb alatt kiegészítő emberként segítette a csapatot. A másik oldalon jóval meglepőbb volt a szakvezetés húzása: a tizennégyes keretbe ugyanis nem "fért be" az Európa-bajnokság egyik legjobb kapusa, a közel negyvenéves Dragica Djuric, illetve a Mar Valencia átlövője, Tanja Medved sem.
A találkozót a jugoszlávok kezdhették volna jobban, de egy perc alatt vezetett három kontrájuk is pontatlan volt: kettőt a kapufára dobtak Damjanacék, egyet pedig Sugár védett bravúrral. Bár Siti révén sikerült megszerezni a vezetést, gyakorlatilag 8-7-ig a jugoszlávoknál volt az előny. Akkor Farkas és Kirsner fordított, majd Sugár hetest védett, s Kirsner újabb találatával 12-10-re lépett meg a csapat.
Történt mindez a 14. percben, ami jelezte, ismét gólgazdag meccsben lehet része a nézőknek. Valószínűleg nem ezt az összecsapást emlegetik majd a védekezés alapismeretinek tanulmányozásánál a közeljövőben, ez a kifejezés ugyanis mindkét csapat repertoárjából hiányzott. Magyar részről az utalt rá, hogy jugoszláv támadások során Tóth Tímea gyorsan összeszedett két kétperces büntetést - majd a második félidő elején ki is zárták a találkozóból. A félidő végére állandósult a négygólos magyar vezetés, a legjobban Farkas Ágnes teljesítményének lehetett örülni, aki három napos pihenés után ismét régi fényében tündökölt, s ontotta az akciógólokat (24-20).
A második játékrészben Siti és Kirsner kiállítása alatt Farkas kettős emberhátrányból is betalált, s Knezevic, illetve Damjanac hiába lőtt újra és újra a kapuba, a sok gól ellenére Sugár klasszisokkal jobban védett, mint kolléganője, Paplacko. 37-32-nél fellélegzett mindenki, ám tíz perccel a találkozó vége előtt nagy hajrát nyitottak a jugoszlávok. Damjanac kétszer, Jovovic és Petrovic egyszer-egyszer bizonyult eredményesnek (37-36), s Mocsai Lajos gyorsan időt is kért. Ekkor jött Farkas, aki a találkozón ötből öt büntetőt is biztosan értékesített, s az utolsó percekben négy gólt szerezve meg sem állt 14-ig. A végén a megzavarodott Knezevic még azt a hibát is elkövette, hogy büntetőből előbb lövőcsellel elfektette Sugárt, majd az üres kapu helyett a lécet bombázta telibe.
A 43-39-es győzelemmel Magyarország az ötödik lett, s mivel teljesítette a Magyar Kézilabda Szövetség elnökségének minimális célkitűzését, hárommillió forinttal gazdagodott.
Mocsai Lajos: "Teljesítettük a célkitűzést, ötödikek lettünk. Nem lehet dicsérni a védelmeket, de az az igazság, hogy az utolsó mérkőzésen már mindenki fáradt volt. Hiányzott a figyelem és a fegyelem, ezzel magyarázható a sok gól és kiállítás."
Marko Isakovic: "Éppen lemaradtunk az elődöntőről, és sajnos erre a találkozóra nem tudtunk felpörögni. Mindkét csapat attraktívan, támadószellemben játszott. A kosárlabdaszerű eredmény önmagáért beszél."
Pincési László