Dr. Rácz Csaba agrometeorológus a SZON-nak elmondta, a jelenlegi számítások szerint november huszonkettedike környékén nagy esély van a havazásra, azonban ennek megmaradása kérdéses. Hiszen a légörvények csapadékzónáinak "elhelyezkedése sokszor a létrejöttük után is igen bizonytalan, s még ettől is hosszú napokra vagyunk" – tette hozzá a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa.
A szezon első hópelyheit azonban jó eséllyel látni fogjuk
– tette hozzá.
Visszaesett a havas napok száma
Az agrometeorológus szerint a múlt században és a 2000-es évek elején viszonylag gyakori volt a 10 centimétert elérő hótakaró kialakulása, a havas napok száma pedig elérte a 20-30-at. A legutóbbi évtizedben azonban ez erősen visszaesett és az átlagos lehullott hómennyiség egyaránt.
Azért nem kell megválni a szánkótól és a sílécektől - írja a SZON, ugyanis az agrometeorológus azt is kifejtette, a sarkkörtől északra a téli időszakban nem kel fel a nap hónapokig, így besugárzás hiányában szükségszerűen erősen lehűl a levegő, legalább részben megfagy a tengerfelszín, kialakul egy fagyos légtömeg.
Csillagászati okai lévén ebben változás a továbbiakban sem lehet, a havazáshoz szükséges két tényező, a hideg és a nedvesség közül tehát az egyik adott, csupán az marad kérdéses, eljut-e térségünkbe a fagyos levegő, s hogy milyen mennyiségben
– emelte ki dr. Rácz Csaba.
Ahogy arról az Origo korábban beszámolt, hogy egy hidegfront hatására magasabban fekvő területekein már volt havazás. Bővebben itt olvasható róla!
Az agrometeorológus hozzátette:
A klímaváltozással járó felmelegedés hozzájárul a ciklonpályák módosulásához, a téli hőmérsékletek emelkedéséhez. A hideg és a nedvesség együttes jelenlétének valószínűsége jelentősen csökkent térségünkben az utóbbi időben, de megfelelő áramlási viszonyok mellett továbbra is megvan az esélye akár a régi időkből emlékezetes nagy havazásoknak is.