Női Bajnokok Ligája, elődöntő, 1. mérkőzés:
Dunaferr - Slagelse (dán) 34-29 (18-11)
Dunaújváros, 4000 néző
vezette: Migas, Bavas (görög)
gól: Radulovics 10/1, Ferling 10/4, Kindl 4, Nagy I. 3, Pálffy 3, Kulcsár 2, Bulath 1, Pigniczki 1, illetve Petrovic 13/6, Fridrikas 6, Melgaard 3, C. Andersen 2, Freser 2, Mitrovic 1, Cano 1, S. Frank 1.
hetes: 8/5, illetve 6/6
kiállítás: 16, illetve 16 perc
A dánok edzője, Anja Andersen a szokásos magabiztosságával nyilatkozott a vasárnapi dán lapoknak, a BT Online-nak például azt találta mondani, csapat túl van a holtponton, s úgy érzi, csapata döntős lesz. Mi másban bízhatott volna a Dunaferr, mint a hazai pálya előnyében és az újvárosi közönség biztatásában, a jégcsarnok dugig megtelt nézőkkel, s várta az év mérkőzésének kikiáltott rangadót.
Nagy lendülettel kezdett a Dunaferr, Radulovics és Pigniczki révén gyorsan 2-0-s előnyre tett szert, ezt Camilla Andersen és Stine Frank (ugyanolyan átlövés, gyors indítás kombinációból) egalizálta is. A 8. percre azonban ismét "helyre állt" a rend - legalábbis hazai szemszögből - Radulovics második góljával 6-3-ra elhúzott a magyar bajnok.
A magyarok egy nyitottabb védekezést választottak a nagy bombázók ellen, nem is került olyan sokszor helyzetbe a Petrovic, Freser, Fridrikas trió, mint általában, míg a magyaroknál támadásban a Lovász helyett meglepetésre kezdőként pályára lépő Pálffy villant meg, s még átlövésből is eredményesnek bizonyult.
11-7-nél Anja Andersen időt kért, Kiss Szilárd ekkor főleg védekezésbeli összpontosításra és a keményebb ütközésekre hívta fel a figyelmet. A lányok mindezt meg is valósították, pluszban Pálinger pazar védéseket mutatott be, így amikor Nagy Ivett emberhátrányban is betalált, a 12-7-es hazai előny feletti dühében Andersen edzőnő üvöltve parancsolta le a pályáról rosszul védekező 8egyébként világbajnok) francia szélsőjét, Canót.
Egy kisebb mélypontot Petrovic, majd Mitrovic is góllal használt ki (13-10), de komoly bajt csak Kindl második kiállítása jelentett, ezáltal védekezésbeli kulcsemberét kellett pihentetnie Kiss Szilárdnak. Támadásban viszont remekelt a csinos átlövő, a Radulovics, Ferling, Pálffy hármas pazar játékának (is) köszönhetően a félidőt 18-11-es előnnyel zárta a gárda.
Ráncba szedhette tanítványait a dán szakvezető, mert keményebb védekezésre váltott a Slegelse, ennek tudható be, hogy két perc alatt hármat sikerült is faragni a hátrányon (19-14). Ferling alapvonalról szerzett gólja ugyan Schmidt kapus "állásába" került, de Möller kapus is tehetetlennek bizonyult Ferling két és Radulovics egy találatánál (22-14)
A nyolc gól megnyugtatólag hatott, de egy sztárcsapat ellen nem szabad pihenni, Fridrikasék pillanatok alatt felkapaszkodtak 22-17-re. Ugyan Kindl remek gólja elmozdította a holtpontról a hazai csapatot, a védő másodpercekkel később fejbe csapta ellenfelét, így megkapta a harmadik kisbüntetés mellé járó piros lapot is.
A félidő közepén Kulcsár és Bulath is megszerezte első találatait, Ferling furcsa hetesével (a labda a kapus hóna alatt csorgott a bal sarokba) 29-19-re nőtt a különbség. Az újabb hullámvölgy a 45. perc tájékán érte el a magyar együttest: két kiállítás, egy kihagyott hetes és három zsinórban szerzett Slagelse-gól jelezte ezt (29-22).
A hét-nyolc gól azonban állandósult, csak azon kellett izgulni, ne ismétlődjön meg az egy esztendővel korábbi eset, amikor hasonlóan jó játékkal végül "csak" öt maradt az előny, s ez akkor a visszavágón kevésnek bizonyult.
32-24-ről azonban úgy tűnt, ez a dánok specialitása: Petrovic és Fridrikas tarthatatlan volt a második játékrészben, az utolsó három percre 32-27-re csökkent az előny. Kiss Szilárd még utoljára edzőt kért, Pálffy helyére Lovász érkezett, aki gyorsan "csinált" egy hetest, ezt Petrovic hanyagul bevágta a bal felsőbe.
A végén még Kulcsár és Ferling is betalált, ám Melgaard góljával kialakult a 34-29-es végeredmény. A sors fintora, hogy a találkozó végén Radulovics kihagyott egy hetest, csakúgy, mint egy éve, s ugyanúgy öt lett az előny, mint a tavalyi EHF-kupa döntőjében.
Pincési László
[origo]