Vágólapra másolva!

Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a NOB tagja úgy ítéli meg, hogy számos sportág megfelel a követelményeknek, ennek ellenére nem lát okot a változtatásra.

Egymással is harcolnak a különböző nemzetközi sportszövetségek azért, hogy sportáguk bekerüljön az olimpia műsorába, vagy éppenséggel azért, hogy a programban maradjon. A részvétel rangot jelent, nem mellékesen szponzorokat hoz, televíziós és marketingbevételeket, esetenként pedig nagyobb állami támogatást is. Az első újkori olimpián 1896-ban még 13 ország 285 versenyzője küzdött nyolc sportág 43 számában az érmekért, Sydneyben viszont már háromszáz aranyérmet osztottak ki. A műsor folyamatosan bővült, egészen addig, amíg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vissza nem rettent a gigantizmustól, félő volt ugyanis, hogy további szereplők beengedésével már kaotikussá válik az olimpia. Úgy tűnik, a NOB nem tér el attól a szándékától, hogy csak 10 500 versenyzőt enged be az olimpiai faluba.

Ebből következik, hogy egy-egy új sportág csak valamelyik régi szereplő rovására tud bekerülni a programba.

Jelentkezők vannak szép számmal, a Le Monde karácsonykor tizenhét sportágat számolt össze, aztán két nappal később egy harcművészeti ág, a vu-su is belépett a pályázók közé. A francia lap szerint a tömeges jelentkezésben szerepet játszott Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság júliusban megválasztott elnöke, mert a kampánya során azt ígérte, hogy változások lesznek a programban. Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a NOB tagja, aki szintén pályázott a posztra, azt mondja, ezzel nem volt egyedül, mert mind az öt jelölt programjának része volt a játékok műsorának felülvizsgálása.

Ehhez képest Rogge nem kapkod el semmit, mert most már biztosnak tűnik, hogy Athénban nem lépnek be újabb sportágak, és nem is adnak ki több aranyérmet annál a háromszáznál, amennyiért Sydneyben versenyeztek. Ennek a változatlanságnak a vízisí a nagy vesztese, hiszen a sportág vezetői már ígéretet kaptak arra, hogy 2004-ben szerepelhetnek a játékokon, aztán később a NOB visszalépett a bővítéstől.
Schmitt Pál a téma szakértője, hiszen az olimpiák programjából írta a doktori disszertációját. Arra emlékeztet, hogy a játékok százöt éves története során mindig harc folyt a műsorba kerülésért. A MOB-elnök nem látta a Le Monde listáját, de ő maga is fel tudna sorolni vagy tíz sportágat, amely jó eséllyel pályázik a részvételre. Mégis úgy véli, egyelőre nem kell változtatni a programon, Sydney tapasztalatai azt igazolták, hogy nem volt alkalmatlan egyetlen versenyszám sem. Azt elképzelhetőnek tartja, hogy egyes sportágak a saját keretükön belül cseréljenek versenyszámokat, mint ahogy készülnek erre a vívók is.

Azt már csak olimpiatörténeti munkákból tudjuk, hogy adtak ki aranyérmet kötélhúzásban, motorcsónakázásban, helyből távol- és magasugrásban, egykaros súlyemelésben, akadályúszásban, botvívásban, lőttek rögzített célokra: kis és nagy madárra, rendeztek 12 órás kerékpározást és művészeti versenyeket. Ezek a számok az évtizedek során eltűntek a süllyesztőben, de vannak olyanok is, amelyek több mint fél évszázados távollét után reménykednek a visszatérésben.

Az egyik ilyen a rögbi, amelyet 1900 és 1924 között négy olimpián játszottak, a másik a golf, amely háromszor is szerepelt már a játékokon, utoljára 1936-ban. Egy ideig az amerikai profik nem támogatták a részvételt, most viszont már az egyik legnagyobb sztár, Tiger Woods is kijelentette, hogy szeretne részt venni a játékokon. A világ legnagyobb sporteseménye a milliomosokat sem hagyja hidegen, Woods mellett példa erre a kosarasok Dream Teamjeinek megjelenése.

A sportágak kétféleképpen kerülhetnek a műsorba - mondja Schmitt Pál. Az egyik módszer az, hogy képviselői megpróbálják rávenni a játékok szervezőit, ragaszkodjanak az adott számhoz, így lehetett ott Barcelonában a tenisz vagy Sydneyben a triatlon. A másik út a nehezebb: a NOB tagjainak meggyőzése. A NOB programbizottsága ugyanis számos kritériumot vizsgál, ezek között van az elterjedtség, a népszerűség, a szabályok érthetősége, a női versenyzők aránya, de még a televíziós közvetítés lehetősége és a doppingérzékenység is. A szempontok egy része szubjektív, de azért van egy határ, amelyet el kell érni ahhoz, hogy egyáltalán legyen miről beszélni. Az olimpiai charta szerint a nyári játékok esetén feltétel, hogy 75 országban, négy kontinensen űzzék a sportágat (női számoknál beérik negyven országgal és három kontinenssel), a téli játékokon pedig 25 ország és három kontinens a küszöb. A NOB egyelőre csak a motorizált sportágak felvételéről nem kíván tárgyalni, bár Schmitt Pál hozzáteszi, hogy 15-20 év múlva esetleg ez az álláspont is módosulhat.

A Forma-1-nek tehát egy darabig nincs esélye, a hullámlovaglás viszont a Le Monde szerint már Sydneyben is olimpiai szám lehetett volna, ha nem függene ilyen mértékben az időjárási viszonyoktól. A NOB-ban hivatalos képviselője is van a nemzetközi szövetség érdekeinek: Joao Havelange, a FIFA volt elnöke. A rögbi és a fallabda még elnöki támogatásban is bízik, mert Rogge - aki vitorlázásban lett világbajnok - mindkettőt űzte fiatal korában. Számos híve van a bowlingnak is, legalább százmillió játékos, aki világszerte űzi a sportágat. A sporttáncnak is megvan a maga versenyrendszere, ellene szól viszont, hogy nem mérhető sportág, a bírók szubjektív alapon állapítják meg a sorrendet. Jelentkezett az uszonyos és búvárúszás is, a Nemzetközi Úszószövetség azonban ellenzi a felvételt, ragaszkodik a saját, megszerzett pozícióihoz. A téli program szereplője lenne a tájékozódási sífutás - és a bridzs.

Egy esetleges programváltozásnak törvényszerűen lesznek vesztesei is. Visszatérően felvetődik, hogy azok a számok kerülnek közéjük, amelyekben a magyarok szép sikereket értek el, mint a birkózás, a kajak-kenu, a vívás és az öttusa. Schmitt Pál viszont nem lát okot aggodalomra, szerinte ezeket a sportágakat védik a hagyományok, és a NOB-on belül továbbra is megvannak a pártfogóik, továbbá a saját vezetőik is mindent elkövetnek azért, hogy megfeleljenek az elvárásoknak, mint ahogy megváltozott az utóbbi években az öttusa is.

A programbizottság folyamatosan vizsgálja a jelentkezőket, és szó lesz róluk novemberben, a NOB rendkívüli ülésén. Schmitt Pál szerint azonban dönteni akkor még nem fognak, leghamarabb 2003-ban derül ki, hogy lesz-e új szereplője a 2006-os téli, illetve a 2008-as nyári olimpiának.

Korábban:

Bridzs a 2002-es téli olimpián?

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!